A Közép-Nyírség K-i részén található közel Baktalórántháza városhoz.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 41-es főút kettészeli a települést.
Történelmi adatok:
Levelek története:
Neve ismeretlen eredetű, esetleg valami köze van a gypűőri szolgálatot teljesítő foglalkozáshoz. A megye egyik legrégibb települése, feltehetően XI. századi, mert 1067-ben Aba nb. Péter comes a százdi apátságnak adományozta. A következő évszázadokban eltűnt, de a XIII. század végén e helyről nevezett kisnemesi család birtoka volt. A XIV. század folyamán a Leveleki család tagjai a kialakuló nemesi megye tisztségviselői között szerepelnek. Igen korán, a XIV. század közepe előtt a Gut-Keled nb.Báthori család alapító őse, Bereck szerezte meg. 1354-ben már unokája, Péter volt a földesura, és 1402-1404 közt pedig dédunokája, Péter fia János birtokolta. Ettől kezdve a Báthori család ecsedi ágáé volt. A XVI. század elején egy ideig zálogban volt a Théti családnál (1554; a földesúr Théti István és György), de a család 1580-ban kihalt, és a falu visszakerült a Báthoriak kezére. Felét Báthori Miklós Rózsa Gáspárnak adta, de az csak 1602-ig bírta, amikor Báthori István az egész falut átengedte Vetésy Lászlónak. 1556-ban 37 dézsmafizető jobbágya alapján 185-190 lakója lehetett. Egy 1570-es adat szerint kénytelen volt a töröknek meghódolni, lassan pusztulni is kezdett, 1579-ben nemesi kúria és parokiális egyház állott benne. 1618-ban három földesura volt: Csomaközy András, Peres Zsigmond és Vetésy László, 27 jobbágycsaláddal. A XVII. században egyik birtokosa kezéről a másikéra szállott, jelentékenyebb birtokosai a Vtésyek mellett a Vayak voltak. 1698-ban a Vetésy család és Károlyi Sándor szerezte meg, de aztán átengedték Ramocsaházy Györgynek, a tizedet azonban továbbra is az ecsedi uradalom szedte benne. A XVIII. század folyamán több birtokosa volt, 1773-ban 16 jobbágytelkén, 1 házas és 2 házatlan zsellérén Niczky Ferenc, Tahy Ádám, Megyery Gábor és Irinyi László osztozkodtak, csupa középnemes család. A jobbágyfelszabadítás előtt a leveleki Molnár és a Bónis család bírta, ekkor 912 lakója volt. Határában 1347-ben még egy település volt, Félegyháza, nyílván fél egyház, bizonyosan templommal. Emlékét csak az újkorban is élő helynév őrizte meg. A XV. században említett – de nem lokalizálható – Tatártelke legfeljebb a birtokos nevét és ideiglenesen lakott birtokrészét jelzi.
- Általános Iskola, szociális konyha építése.
- Intézményeink folyamatos felújítása, fejlesztése.
- Vezetékes telefonhálózat, Internet csatlakozás kiépítése.
- Leveleki víztározón a vízi sport és szabadidő centrum fejlesztése.
- Közösségi Civilház kialakítása-továbbfejleszthető képzőközpont kialakítása.
- Viziváros, termálfürdő létesítése.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Műemléki védettségű épületek:
Görög katolikus templom, késő barokk, 1790. Berendezés: ikonosztáz, klasszicista, 1805.
Római katolikus templom, gótikus, XIV. század első fele. Átépítve a XVII. században. Megújítva 1852-54. között. Berendezés: Niczky-epitáfium 1795-ből, oltár, klasszicista, szószék, XVIII. század.
Turisztika:
Összes kereskedelmi szállásférôhely
150
Ebbôl falusi turizmus:
150
Kommunális ellátottság:
Összes lakásszám:
903 db
Ebbôl csatornázott:
850 db
Szemétszállításba bevont:
903 db
Hulladéklerakót befogadó település
Hasznos információkk:
<2002.június 1-ével nyilik meg a vizisport és szabadidő centrum a leveleki tónál, ahol közművekkel, parkolási lehetőséggel, közösségi épülettel, vizesblokkal ellátott, sátorozásra alkalmas zárt terület áll a kempingezők rendelkezésére. 1,5 ha területén szabadvizű természetes fűrdőhely van kialakítva, ahol vizibicikli, szörf, kenu használatára is lehetőséget biztosítunk. A strand területén röplabda pálya, a gyermekek részére homokozó, hinta került megépítésre. Mintegy 10m2-nyi füvesített terület várja a pihenni vágyókat. A horgászatot kedvelők is gyakran felkeresik a leveleki víztározót nagy vízfelülete miatt.