A Szatmári-sík É-i részén helyezkedik el, közel a Túr-folyóhoz.
Elérhetőség vasúton:
Vasúti kapcsolata nincs.
Elérhetőség közúton:
A 491-es út átszeli a települést.
Történelmi adatok:
Kölcse története:
A falu neve személynévi, feltehetően török eredetű, amely magyar nyelvben nyerte végleges formáját. A szatmári Szamoshát egyik legrégibb települése, a cégénydányádi monostor 1181. évi alapítólevelében említett Szent-Magócs nb. Kölcse comes birtoka. Mint fontos közlekedő út melletti települése, e táj központja lett. A XIV-XV. században a Kölcsey család birtokközpontja 1518-ban nagyobb kúriaszerű palaciumot említenek benne, 1509-ben nyilván osztódással alakult részét Kiskölcsének nevezik. A XVI. század elején Kende Péter, a Báthori család és a Guti Ország család kapott belőle királyi adomány révén részt. 1590-ben Báthori István országbíró itteni telkét, nemesi kúriáját és vámrészét átengedte Tardi Vörös Orbánnak, de ez nyilván nem tartotta meg sokáig. A XVII. században általában a Kölcsey és vele rokon Kende család birtoka, nagyobbrészt királyi adományként. Ettől kezdve nagyobb földesura e két család volt, mellettük a XIX. század elején több kisnemesi családnak volt itt egy-egy telke. Határába olvadt be az 1345-ben említett Töröstelek, ami aligha lehetett sokáig lakott rész, és a XV. században már pusztaként említett Ravaszd.
Teljes lakónépesség
1470 fö
Munkaképes korú lakosság száma
865 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
210 fö
Munkanélküliek száma:
180 fö
Üzemek
Agroplan Kft.
Almalé üzem
Kölcse Kenyér Kft.
Sütőipar
Piremon
munkaruha gyártás
Szatmár-Fa Trading Bt.
Faipar
Legfontosabb termékek
alma, kukorica, napraforgó, búza, uborka
Telekingatlanok
Önkormányzat (hrsz: 678/8)
Méret: 80000 m2
Önkormányzat (hrsz: 606/5)
Méret: 12000 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Szennyvízhálózat kiépítése.
- Új Óvoda építése.
- Belvízrendezés.
- Kerékpárút építése
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Kölcse - Túristvándi közötti határban "Rókás" elnevezésű terület (tölgyfás legelő).
Műemléki védettségű épületek:
Református templom és fa hangláb. A templom gótikus, XV. század, barokk, XVIII. századi részletekkel. Szentélyben szentségtartó, gótikus, XV. század. Famennyezete a XVIII. századból. Beendezés szószék, hangvető, népies barokk, XVIII. század. A fa harangláb népi, 1794.