Közép-Nyírségi település a megyeszékhely szomszédságában, attól É-ra.
Elérhetőség vasúton:
Kisvasúti állomása van (Nyíregyháza-Balsa).
Elérhetőség közúton:
A 4-es és 36-os főútak a településtől mintegy 10-12 km-re vannak.
Történelmi adatok:
Kótaj története:
Neve csak a XVIII. század második felében lett általános, korábbi időben Keresztút néven volt ismeretes. A jelenlegi neve is, az előző is magyar eredetű. Az előző a földrajzi helyzetére utal, itt keresztezte a középkorban az Alföldről a Vereckei-hágó felé és a Szamos völgyéből Tokajon keresztül a Hernád völgyében Lengyelország felé vezető két útvonal egymást. A Kótaj név a kótog hangutánzó név származéka. Első említése egy idevaló nemes nevében 1383-ból származik. Zsigmond 1406-ban Keresztút falut Szokoly György és felperes társai ellenében Ib rányi Miklós fiainak és Zsoldos Gergelynek ítélte és ettől kezdve az Ibrányi család birtoka volt. Azonban idő jártával a Szokolyak kétharmad részét visszaszerezték. A Szokolyak 1643-ban még bírtak belőle egy kisebb részt. Az Ibrányi család fiágon a XV. század elején kihalt; utolsó nőtagját Vay István vette el, és ettől kezdve ez a család nevezte magát Vajai előnévvel Ibrányinak. A XV. század folyamán a valószínűleg Mátyásnál befolyásos Szokolyak vásártartási jogot szereztek e helynek, a XVI. század óta már ennek következtében mezővárosnak nevezik. Vásárai jelentékenyek lehettek, a XVI-XVII. században számos per keletkezett az itteni ügyekből. 1556-ban 61 dézsmafizető háztartása alapján 300-320 lakója révén népes hely. 1588-ban a három Ibrányi-testvér a földesura, 59 jobbágyháztartással. A XVII. században a Szokolyak révén rokon Csapi, Csatári, Csernei és Bay családok osztozkodtak rajta. 1618-ban 58 család lakott benne. A XVII. század végén a hadjárásoknak erősen kitett forgalmas úton fekvő mezőváros elnéptelenedett, 1723-ban már annyira eltűntek a lakói, hogy a szomszédok is elfelejtették a nevét és az a közönséges használatból kiesett, és felvette az új nevet. Birtokosa, Vay László emiatt tiltakozott a megyénél. 1731-ben még puszta, sőt 1767-ben is csak a Vayok cselédei lakták. Benépesedni csak a XIX. század elején kezdett, de lakossága ekkor rohamosan gyarapodott. A jobbágyfelszabadítás idején 2211 lakosa volt. Az Ibrányiak mellett a br. Bánffy, a Vay és Szilcz család volt a földesura. 1870-ben 322 házban 2787 lélek élt, területe 6410 kat. hold. 1910-ben 668 háza és 4088 lakója volt.
Teljes lakónépesség
4480 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1800 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
300 fö
Munkanélküliek száma:
400 fö
Üzemek
Fehér Kenyér Sütő Kft
pékáru készítés
Szabolcs Gabona Rt.
takarmány
Zöld Bárók Kft
mezőgazdaság
Legfontosabb termékek
búza, kukorica, triticale, paradicsom, napraforgó
Telekingatlanok
Zöld Bárók Kft. (hrsz: 0172/10.)
Méret: 20000 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Szennyvízberuházás
- Szabadidőpark, turizmus
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Műemléki védettségű épületek:
Volt Ibrányi - Fráter-kúria, copf. 1780 körül, timpanonjában Ibrányi címer, belső festések 1784 után, a XVIII. század végéről.
Református templom, gótikus eredetű, átépítve barokk stílusban a XVIII. században. Tornya 1898-ból.