A város az ÉK-Nyírségi kistáj É-i területeinek központi települése.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással rendelkezik (Budapest-Záhony viszonylat).
Elérhetőség közúton:
Közvetlenül a 4-es főútról közelíthető meg.
Történelmi adatok:
KISVARDA
Település története
A város neve 1085-ben tűnik fel először, amikor Szt. László király templomot alapított a kunok feletti győztes csata emlékére. Földrajzi fekvésénél fogva a Vereckei szorostól a Kárpát-medence belsejébe vezető „orosz kapu” védelmére rendelt határőr szerepet töltötte be István
király uralkodásának második feléig. Már a 13. században is jelentős központnak számított, a várbirtok felbomlása korában, a század első felében a Gut-Keled nemzetség kapta meg. A várdai család a 16. sz. végén bekövetkezett férfiági kihalásáig volt a terület birtokosa. Nekik köszönhető, hogy a település 1121-ben városi rangot, 1337-ben heti vásár tartására vonatkozó jogot kapott. A város Mátyás király uralkodása idején jutott el fejlődésének csúcsára, Várdai István volt ekkoriban a kancellária vezetője. A város 1670-ben leégett, de nem annyira, hogy 1711-ben Rákóczi ne tartotta volna itt utolsó hadiszemléjét. A későbbi századokban a település jelentősége visszaesett, ám az iparosodás fejlődésével intenzívebbé vált a kereskedelem is, amely meghatározta a település fejlődését a 2. világháborúig. Ebben igen nagy szerepe volt az itt letelepedett zsidóságnak, amelyek közül 4000-en vesztették életüket koncentrációs táborokban. Városi rangját 1970-ben kapta vissza.
Kisvárda híres szülöttei: Várday István volt kalocsai érsek, Mátyás király kancellárja, Telegdy Kata az első magyar költőnő, Járóka Sándor cigányprímás, Várkonyi Mihály filmszínész, Béres József a Béres csepp feltalálója, Bódi László a Republic együttes vezetője, Márton Csaba zenész, színész.
Teljes lakónépesség
18850 fö
Munkaképes korú lakosság száma
fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
fö
Munkanélküliek száma:
fö
Üzemek
Legfontosabb termékek
alma, meggy, kukorica, kalászos, burgonya, dohány
Telekingatlanok
Fejlesztési elképzelések:
- A Várfürdő, s az ehhez kapcsolódó gyógy- és lovas turizmus fejlesztése.
- Ipari parkok kialakítása.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Műemléki védettségű épületek:
Római katolikus templom, szentélye gótikus, XV. századi, hajója és tornya barokk, XVIII. század.
Rétközi múzeum, volt zsinagóga, romantikus.
Könyvtár, volt Diener-bankház, eklektikus, XIX. század vége - XX. század eleje.
Várrom, udvarán szabadtéri színpad van. A vár a XV. század első felében épült, bővítve a XVI. század elején és második felében. Elpusztult az 1600-as években.