A Közép-Nyírségben található, annak DK-i részén, Máriapócshoz közel.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomása nincs, de közel van a Máriapócsi állomás, (2 km).
Elérhetőség közúton:
A 4911-es úttól kb. 2 km-re helyezkedik el.
Történelmi adatok:
Kisléta története:
Személynévi eredetű helynév. Ennek ellenére csak a XIV. század első évtizedeiben tűnik fel az oklevelekben. 1322-ben a Hont-Pázmány nb. Ders fia László és a Balog-Semjén nb. Semjén Mihály fiai osztoztak Léta birtok használata felett. Ez a Ders rokonságban volt a közeli Pócspetriben és Billében birtokos (mindkét helynevet használják) Gergely fia Lőrinccel, a későbbi Petri család ősével, mert egy későbbi osztozkodás révén ezek is birtokosnak tűnnek fel. 1352 óta a falu Pócs tartozékaként a Gut-Keled-ágak osztozkodásának tárgya. (Kállay 1085. reg.) A Szaniszlófi-ág örökli Póccsal együtt, majd ismét visszakerült az ecsedi ághoz. 1515-ben mint az ecsedi vár tartozékát cserélik el a Kölcseyekkel Szatmárcseke és más birtokokért. Ettől kezdve ugyanaz a sorsa, mint Máriapócsnak, de 1611-ben Báthori Gábor Lónyay Zsigmondnak engedte át, és ezt vette zálogba 1689-ben Barkóczy György. Leányával, Krisztinával egy része Károlyi Sándor kezére jutott. A XVII. század végén 18 jobbágyot írtak össze a faluban. 1720-ban 11 jobbágylakója volt, 1772-ben a három nagyobb földesúri család (gr. Barkóczy, gr. Dessewffy, gr. Haller) mellett más nyolc földesúrnak volt egy-egy jobbágya vagy zsellére; összesen 36 adózó élt a faluban. A jobbágyfelszabadításkor 1055 lélek élt Kislétán, összesen 35 földesúr birtokán. 1870-ben 3615 kat. hold területe, 317 háza, 1608 lakosa, 1910-ben 291 háza és 1674 lakosa volt. A gör. kat. templom 1786-ban fából épült, de romladozó állapotban, a mellette lévő plébániát 1779-ben épültnek mondják, ugyanakkor fából való új iskolát is írtak össze. A középkori falu határába olvadt be egy Erdőd nevű birtok (időjártával neve is eltűnt), mely a Gut-Keled nb. Bánki Lökösé volt, de az említett Petri családbeliek Kislétához csatolták.