A Beregi-sík kistájon az ukrán határnál lévő határtelepülés.
Elérhetőség vasúton:
Vasút nem érinti.
Elérhetőség közúton:
A 41-es főútról közvetlenül megközelíthető.
Történelmi adatok:
Beregsurány története:
A falu neve személynévből ered. XIII. századi település. 1279-ben IV. László a Káta nb. Gáborján comes fiát, Tamást megerősítette a megszakadás révén rája háramlott Surány nevű birtokban, mivel azt már apja V. István korábban Gáborjánnak adományozta. 1299-ben Egyházassurány néven említik a Gut-Keled és Káta nemzetségek közti osztozkodás során. Néhány évtized múlva egy Kissurány nevű falu is állott mellette, és ezt a korábbi birtokos Káta nb. Surányi család bírta, amely állandó perben állott a Gut-Keled nb. Várdai család alapító tagjaival, Aladárra és Tamással, majd mindkét család leszármazottai egymással. A Surányi, máskor Kissurányi család a névadó falu birtokosa volt, de a szomszéd Badalón és Kirányhelmecen is volt birtokuk. 1394-ben a falut a Kissurányi, Nagysurányi, Várdai, Barabási és Meggyes családok birtokolták. Kissurányt 1496-ban már praediumként emlegetik, ami valószínűvé teszi, hogy ez idő tájt már elnéptelenedett. Nem is népesült be többet, 1564-ben is puszta volt. 1567-ben a tatárok a népesnek maradt anyafalut is felégették és lakóit elhurcolták. A XVI. században Surányi gábor javain hárman osztoztak, ifjabb Surányi Gábor, Alaghy ferenc és Bornemissza Máté. A XVII. században számos Beregben és Szatmárban másutt is birtokos famíliák, mint a Surányiak örökösei, a Telegdi, Barkóczy és a Dessewffy családok birtokolnak benne, részben királyi adomány, részben leányági öröklés címén,1659-ben Perényi László végrendelete szerint itt, Darócon és Márokpapiban neki is volt részbirtoka. 1729-ben a Bay család is szerzett adományt Surányban. A múlt század elején a régi birtokosok közül a Bay és Lónyay családok bírták, mellettük az Uray és Eötvös családoknak volt még itt birtokuk.
A jobbágyfelszabadítás idején az Ajtay, Bay, Farkas és Somossy családok mellett több köznemes ittlakó család birtokolta és 617 lakosa volt. 1870-ben 93 háza és 622 lakosa volt, határterülete 2360 kat. –hold, 1900-ban 120 házban 727 lakos élt, területe akkor 2700 kat. hold.(Hnt.)
Teljes lakónépesség
612 fö
Munkaképes korú lakosság száma
260 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
96 fö
Munkanélküliek száma:
120 fö
Üzemek
Legfontosabb termékek
alma, meggy, szilva, kukorica, búza
Telekingatlanok
Önkormányzat (hrsz: 268/2)
Méret: 923
Önkormányzat (hrsz: 268/4)
Méret: 7937
Önkormányzat (hrsz: 0206/5)
Méret: 5421
Önkormányzat (hrsz: 100)
Méret: 1823
Önkormányzat (hrsz: 266/2)
Méret: 9606
Önkormányzat (hrsz: 266/1)
Méret: 1917
Fejlesztési elképzelések:
- Szennyvízhálózat kiépítése
- Bay kastély helyreállítása
- Munkahelyteremtés
-Kastélypark eredeti állapotának helyreállítása
- Szálláshelyek kialakítása
- Kábel TV
- Kerékpárút építés
Intézmények:
Gondozási központ
Idősek Klubja
Napközi Otthonos Óvoda
Általános Iskola
Központi Konyha
Művelődési Ház
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Műemléki védettségű épületek:
Posta, óvoda, volt Bay-kastély, barokk, XVIII. században. Eklektikus részletekkel.
Volt Károlyi-kastély, romantikus részletekkel klasszicista, XIX. század közepe.
Református tempolom, gótikus, XIV. század. Tornya és előépítménye XIX. századi. Belsőben ülőfülke, XIV.század. Berendezés: kő szószék, faragott fa hangvetővel, XVIII. század. Fa epitáfium, népies.