Közép-Nyírségi település annak É-i határán a Rétközi-kistáj mellett, Nagyhalász várostól Keletre.
Elérhetőség vasúton:
Vasútvonallal nem rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
10-12 km-re van a 4-es főúttól, attól Északra.
Történelmi adatok:
Kék története:
Az 1268. évi első okleveles említés szerint mint volt várbirtokot V. István és IV. László adományaként Karászi Sándor bán kapta. Fekvéséből ítélve a borsovai vár tartozéka lehetett, és neve a kék színből származik. 1333-ban Sándor bán unokája Magyar Pál gyimesi várnagynak adta el; az oklevél felsorolja a szomszédait és név szerint megnevez kilenc halastavat a határában, az eladott tizenegyből. A XV-XVI. században változó földesurai voltak, 1554-ben a 10 portáján Serédy István és Várdai Mihály osztozkodtak. 1556-ban 12 dézsmafizető jobbágy háztartása, 60-65 lakosa lehetett. A Várdai család kihalása után (1630) visszaszállott a kincstárra, 1739-1763 között pusztán állott. Számos földesura volt, akik hosszabb-rövidebb ideig birtokolták; 1772-ben 13 telkesjobbágyának és 2 házaszsellérnek kilenc földesura volt: a Csicseri, Ormos, Lónyay, Megyery, Fejér, Kövy, Bossányi, Tahy és Vay családok. Azonban a jobbágyfelszabadulás idejére a Vay és Fejér családok kivételével ezek már teljesen kicserélődtek. 1850-ben 728 lélek lakott a faluban. 1870-ben 3807 kat. holdnyi határán 133 házban 945 lélek, 1910-ben 151 házban 1011 lélek lakott.