A Közép-Nyírségben található, Nagykálló város mellett.
Elérhetőség vasúton:
A Nyíregyháza-Nyírbátor viszonylaton van vasútállomása.
Elérhetőség közúton:
A 4911-es út átszeli a települést.
Történelmi adatok:
Kállósemjén története:
Neve a Simeon név magyar változata. Az ősfoglaló Balog-Semjén nemzetség által alapított falu nyilván XI. századi település. Első említése 1281-ből származik: IV. László Ubul fiai, Mihály és Egyed comes Semjén nevű birtokát kivette a szabolcsi Várispán joghatósága alól, és a két földesúrnak megengedte, hogy a vásárok napján és azonkívül is a falu lakói által előttük kezdett perekben ítélkezzenek. Semjén a XIII. században és a XIV. század elején a nemzetség főágának birtokközpontja volt. Az Árpád-ház kihalását követő zavarokban elfoglalt birtokot I. Károly 1310-ben visszaadta eredeti birtokosainak. 1317-ben Egyházassemjénnek mondják. Ugyanakkor Nagysemjén is szerepel. A következő évből papja nevét is tudjuk. Adataink vannak egy Szentmihály nevű birtokra is a XIII. század végétől. Ezek kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy birtokosa a Balog-Semjén nemzetség volt, amelynek leszármazottai, a Kálayak a XVII. század közepéig bírták. 1310-ben I. Károly a Balog-Semjén nb. Mihály comes fiainak visszaadta Szentmihály villát. 1319-ben Kállay Mihály fiai osztozásánál már templomról is beszél az oklevél, s két utcáról. Templomának alapítója a XIII-XIV. század fordulóján élt Ubul fia Mihály volt. 1325-ben a nemzetség három ága osztozkodásánál Szentmihályt és Semjént az Ubul ága kapta, ettől kezdve ezek Nagysemjéninek nevezik magukat. A család egy tagja, István egri káplán 1400-ban kelt végrendelete szerint 50 frt-ot adott a Szent Szűz egyháznak. A XV. században visszaszállott a nemzetség Kállay-ágára, több más birtokkal, Kozmatelekkel, Miklóstelekkel, Szenmihálytelekkel és Filepaljaszőlőssel, amelyek akkor már mind praediumok, azaz egykor lakott, de már néptelen helyek voltak. Birtokosai közben más részeket is megszereztek hozzá, 1370-ben a Hont-Pázmán nemzetség Bánki ágától Bánkot, az ismeretlen alapítású Billyét és mohost. Mindezek a birtokrészek a XVIII. században még élő helynevek voltak és beolvadtak a kállósemjéni határba. Földesurai 1945-ig nem változtak, mindenkor a Kállay család törzsbirtoka volt. 1552-ben 27 dézsmafizető jobbágylakója, vélhetőleg 335-340 lakosa volt. A XVII. század végén 14 jobbágy él a faluban. A XVIII. század elején átmenetileg elnéptelenedett, és a Kállay család Szilágy megyei birtokairól román jobbágyokkal telepítette be. 1772-ben Kállay Ferencnek, Györgynek és Lászlónak 94 jobbágya élt a faluban, de közülük csak 32 volt beltelkes jobbágy. 1850-ben 1215 lakója volt, a Kállayak mellett a Dessewffy családnak is volt belőle kisebb része. 1870-ben 279 háza, 1894 lakosa volt, határa 9445 kat. hold; 1910-ben 393 házban 2927 lakos élt.
- Idősek Otthonának építése.
- Művelődési ház színházteremmel.
- Munkahelyteremtés.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Mohos-tó.
Kállay Kastélypark.
Műemléki védettségű épületek:
Görög katolikus templom, gótikus, XV. század. Átalakítva a XVIII. században.
Diákotthon, volt Kállay-kúria, barokk, 1750 körül, építette: Salvador Aprilis. Átalakítva.