A település a Szatmári-sík középső részén található közel a Szamos-folyóhoz.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással nem rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 49-es főút mintegy 10 km-re van, Porcsalma településtől.
Történelmi adatok:
Jánkmajtis története:
A falu neve személynévi eredetű. A XIV. század első évtizedében említik először, a birtokos Jánky család révén. A1315-ben I.Károly a Borsa nb. Kopasz nádortól hűtlensége miatt elkobozott Jánkot és Hermánszeget hívének, Tamás beregi ispánnak adományozta. A XIV. században jelentékeny hely volt, 1341-ben 42 lakott és 7 puszta telek volt benne. Zsigmond 1387-ben a birtokos Jánky családtól elkobozta és Garai Miklós nádornak adományozta, aki azonban részét a váradi káptalannak adta tovább. Ettől kezdve a káptalan másfél századig bírta. 1405-ben a káptalan ugyan Drahi Jánosnak elzálogosította, de Lukács váradi püspök visszafoglaltatta. A XV. század közepe táján lényegében három család bírta. Fele a Várdai család kisvárdai uradalmához tarozott, a Várdaiaknak malma és vámja volt benne, mert közelebbről meg nem határozható időben Jánk vásártartási jogot is kapott, s ezért némely oklevél oppidum (mezőváros) néven is emlegeti. Másik két birtokosa a Majtisi és a Rozsályi Kun család volt. A Várdaiakat illető földbére és vásárvámja 1470-71-ben 91 frt volt. Birtokrészükön 39 lakott és 13 puszta telek állott. Ebből következtetve igen jelentékeny hely lehetett. 1521-ben fele része a Várdaiaké, fele a váradi káptaláné; a Váradai-részen35 lakott jobbágytelek, 2 puszta ház és 14 puszta telek volt. A jobbágyfelszabadulás idején 780 telket számolt, központja volt a Barkóczy család jánki uradalmának, amelyhez a közeli Hermánszeg és Túrricse, továbbá 25 szatmári faluban levő jószág tartozott. 1870-ben határa 3587 kat. hold, lakóinak száma 141 házban 925 volt; 1910-ben házai száma 180, lakóié 1276.
Majtis. Neve személynévből ered, de származtatása bizonytalan. 1328-ban a Majtisi és belőle kiágazott Tarpai és Mándi családok birtokolták; néhány évtizeddel később – nyilván osztozkodás révén – létrejött, de aligha önálló Kismajtis nevű terra is volt a határában. A XV. században két – azóta pusztává lett – helyet, Sámelházát és Malontát emlegetik szomszédainak; a Sámelházi család 1449-ben birtokosa is volt, legalább egy részének, mert 1484-ben még a Majtisi család két tagját is birtokosként említik. A Majtisi családot illető részből 1476 óta a Rozsályi Kunok is birtokoltak. Ezt a részt 1659-ben roszályi Kun István feleségére, felesége halála után pedig Toldi Miklósra és Györgyre hagyta. A XVI-XVII. században az említett nagyobb birtokos családok mellett több kisebb birtokú földesura is volt. 1720-ban az egész falut Vályi László kapta királyi adományként, majd 1754-ben felét ugyane címen Beleznay György nyerte el. A XIX. század első felében a legnagyobb földesura a gr. Barkóczy család volt, 6 jobbágycsaláddal. Az 1828-i összeírás jellemző képet ad az erdőháti állapotról. A falu a „Szamos vizétől félórányira, a Noboda patakának, egy poshadó álló tónak két szélén, erdős gazdag vidékben egy terméketlen lapályon …. Közönséges árvíz idején csak egy barázda sem marad szárazon, sőt a lakósokat is lakóházaikból gyakran kikergeti.” 1851-ben nagy része már a Barkóczyak jánki uradalmához tartozott, és 464 lakosa volt. A Vályi család a jelen század elejéig birtokolta, 1944-ben jóformán az egész falu a Hadik-Barkóczy-hitbizományhoz tartozott.1870-ben 60 házban 387 lakos élt, határa 1634 kat. holdat tett ki. 1905-ben az egész falu leégett; 1910-ben házai száma 76 és lakossága 484 lélek.
Teljes lakónépesség
1803 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1065 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
253 fö
Munkanélküliek száma:
314 fö
Üzemek
Tranzit-Food Kft.
Szántóföldi növénytermesztés, lúdtartás
Tranzit-Ker. Bt.
műtrágya kereskedelem, lúd-tenyésztés
Legfontosabb termékek
alma, uborka, meggy
Telekingatlanok
AGRO-SZAT Kft. (hrsz: 044)
Méret: 460
Önkormányzat (hrsz: 792)
Méret: 80
Fejlesztési elképzelések:
- A Napközi Otthon bővítése
- Szennyvíztisztitó és csatorna kiépítése
- Szilárd hulladék lerakóhely kiépítése
Intézmények:
Általámos Iskola
Szociális Otthon
Óvoda
Művelődési Ház
Orvosi rendelő
Gyermekjóléti Szolgálat
Idősek Klubbja
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Szőllőskert platánfái kb. 100 évesek.
Műemléki védettségű épületek:
Római katolikus templom, gótikus, XV. század. A diadalívben gerendán álló Kálvária-szoborcsoport fából, barokk, XVIII. század.
Görög katolikus templom, 1855.
Volt Válly-kastély, XVIII. század második felében.