A település a Hajdúhát kistérség része, ami a szomszédos megyétől átnyúlik, Tisza melléki település.
Elérhetőség vasúton:
A Nyíregyháza-Balsa kisvasúti (keskeny nyomtáv) viszonylat végpontja.
Elérhetőség közúton:
A legközelebbi főút a településhez a 38-as út, ami mintegy 10 km-re helyezkedik el.
Történelmi adatok:
Balsa története:
Elnevezése feltehetően személynévi eredetű. A település a kora középkorban valószínűleg a szabolcsi vár birtoka volt. A közeli Halász (ma Nagyhalász) birtokkal együtt a XIII. század közepén V.István vagy IV. László adományából több volt szabolcsi várjobbágy kapta meg, akik 1291-ben egy részét a Szente-Mágócs nb. Belus comesnek és a csicseri Orosz család ősének, András fiának adták el. Az utóbbi leszármazottai XIV. század közepén is bírták. A Balog-Semjén nb.Biri ág az egyik adományos, később Szabolcsinak nevezett Domokos testvére, Balázs leánya kezével lett itt részbirtokos. Az eredeti adományosokat a közeli Tisza révén vámszedési jog is megillette. Azt nem tudjuk, hogy I. Rákóczi György mikor szerezte meg itteni birtokát, 1617-ben azonban már földesúr. (Uo.fasc.35.no.30.) A Szakolyi-részt Erzsébet kezével 1609-ben brebiri Melith György kapta meg. 1618-ban Rákóczi Györgynek 11, Szakolyi Györgynek 1, a Semsey testvéreknek 5, Melith Péternek 1 jobbágya volt. 1686-ban hajdúvárosként említik. A későbbi évtizedek folyamán birtokosai teljesen kicserélődtek, mert 1707-ben a csicseri Ormos, Petneházy és Ibrányi családok osztoztak felette. A falu 1675 óta puszta volt, mert lakói a Tisza bal partjára költöztek át a török-tatár és német hadak zaklatásai elől. Rákóczi Júlia férje, Aspremont gr. kezdte benépesíteni. A szatmári béke után a Rákóczi-javak a királyi fiscusra szállottak, a kamara is kezdte betelepíteni. 1720-ban 13 jobbágyháztartása volt. Az új telepesek nagyon nehezen kaptak erőre, de a falu később mégis csak benépesedett. 1773-ban 73 féltelkes jobbágy, 20 házas- és 7 háztalan zsellére lakott benne. 1799-ben I. Frantz tokaji építőmester iskolaházat tervez Balsára. A királyi kincstártól 1834-ben a gr. Dessewffy és a gr. Szentmiklóssy család vette meg; a jobbágyfelszabadulás idején is ezek voltak a földesurai – a Dessewffyek 1944-ig. 1850-ben 1148 lakosa volt. 1870-ben 215 háza, 1378 lakosa volt, határa 3387 kat. hold; 1910-ben 262 házban 1643 lakos élt.
Szilárd burkolatú út kiépítése. Közintézmények felújítása (ÖNO, Művelődési Ház). A település idegenforgalmi lehetőségeinek kialakítása és feltételeinek megteremtése.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
A Tisza és élővilága.
Turisztika:
Összes kereskedelmi szállásférôhely
0
Ebbôl falusi turizmus:
0
Kommunális ellátottság:
Összes lakásszám:
429 db
Ebbôl csatornázott:
143 db
Szemétszállításba bevont:
429 db
Hulladéklerakót nem befogadó település
Hasznos információkk:
Nyáron kijelölt szabadstrand, campingezésre, pihenésre alkalmas csendes zöldövezeti rész áll a kikapcsolódni vágyók részére. A vizisportot szeretők éppen úgy megtalálják a szórakozási lehetőséget, mint a horgászok. A kenézlői oldalon országos hírű horgászfalu biztosítja a sporthorgászok kedvtelését.