A település a Szatmár-síkon fekszik, a Holt-Szamos mellett, Mátészalkától néhány km-re.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomása van Mátészalka-Csenger viszonylaton.
Elérhetőség közúton:
A 49-es út keresztezi a települést.
Történelmi adatok:
Győrtelek története:
Személynévi eredetű helynév; 1388-ban említik először. Alapítója – Maksai F. feltételezése szerint (144.) – a Csaholyi család György nevű familiárisa lehetett, aki urától adományként Kocsord vagy Csaholy határából kihasított területen telepített. Az bizonyos, hogy 1520-ban még a csaholyi uradalomhoz tartozott 1546-ban Pekry Lőrinc, 1659-ben pedig a Kapy család bírta. A Csaholyiak a XVI. század végén fiágon kihaltak. Az utolsó leánynak, Annának fiúsítása révén az uradalmat a Melithek és a Sulyok család örökölte. Károlyi Sándor Melith Pál falubeli részét a XVIII. század első éveiben megvásárolta 200 frt-on, és 1736-ban, amikor a Melith családnak is magva szakadt, királyi adományként kérte az egész falut, de nem kapta meg. Ugyanezen idő tájt a másik részének Derzsy Lőrinc volt a földesura. A XIX. század elején összesen tíz birtokosát említik, de ezek közül számottevőbb részeket a Károlyi és gr. Teleki családok bírtak belőle. 1828-ban 12 házban összesen 27 adódó háztartást írtak össze. A jobbágyfelszabadítás idején földesurainak száma ugyanannyi volt, mint félévszázaddal korábban, és 328 lakos élt benne. 1870-ben 119 házban 720 lélek volt, határa 3296 kat. hold. 1910-ben 189 házban 1023 lakos élt.