A Beregi-sík kistájon az ukrán határhoz közel található 4 km-re.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással nem rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 41-es főúttól mintegy 5 km-re található.
Történelmi adatok:
Gelénes története:
A helynév személynévből a latin Kilianusból származik. 1301-ben a Gut-Keled nb. Daróczi család bírta. Földtöltéssel megerősített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyűléseiket. Ez idő tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el. A vele rokonságban levő Guthiak a zálogb irtokosokkal másfél évszázadon át perben álltak részben Gelényes, részben Zsid birtokáért; ez utóbbit a perből kitetszőleg csak Mic-patak választotta el az előbbitől. 1474-ben Mátyás parancsára a várat – amelynek akkor Apor László volt az ura - a megye lerontotta. Azonban, úgy látszik ismét felépült, mert 1524-ben Perényi János szerezte meg; 1567 tavaszán, Schwendi Lázár erdélyi hadjáratát megbosszulandó, a tatárok a faluval együtt elpusztították. A Várdaiak által bírt részeket, miután a család fiuágon kihalt, leányági öröklés címén 1611-ben Melith Péter kapta meg; 1658-ban Barkóczy Lászlónak egy udvarháza állott benne. A XVIII. században a Bárczay, a Péchy és a Jósa család szerzett benne részeket. A jobbágyfelszabadítás táján 492 lakosa volt. 1870-ben 111 házban 685 lakos élt, határterülete 2067 kat. hold volt; 1900-ban lakosainak száma 766, a házaké 115.
Teljes lakónépesség
650 fö
Munkaképes korú lakosság száma
340 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
20 fö
Munkanélküliek száma:
80 fö
Üzemek
Legfontosabb termékek
alma, búza, kukorica
Telekingatlanok
Fejlesztési elképzelések:
- Faluház, szennyvízcsatorna
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez