A Közép-Nyírség É-i részén helyezkedik el a Rétköz határánál.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomása van a záhonyi fővonalon.
Elérhetőség közúton:
A 4-es főúttól 6-7 km-re helyezkedik el Északi irányban.
Történelmi adatok:
Gégény története:
Neve ismeretlen eredetű, lehet, hogy a „gége” közszó képzős alakja, lehet személynév is. Egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték. Az említett 1406-i oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak rajta. Az egyik falut (Belgégény) a XIV. század közepén – nyilván házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai, Sényői stb.) is birtokjogot formált hozzá. A XV. században a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi birtokához. A Várdai család 1611-ig – míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál kapta meg. Másik felén a XV-XVI. században a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott. 1556-ban 8 dézsmafizető háztartása volt, mintegy 40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt benne. A XVI. század végén a falu még két különálló település volt; ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt. 1618-ban hat földesura volt, 36 jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták. A XVIII. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze is. 1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta. A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt belőle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben 200 háza és 1500 lakosa volt.
Teljes lakónépesség
2133 fö
Munkaképes korú lakosság száma
600 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
145 fö
Munkanélküliek száma:
305 fö
Üzemek
Lametta 2000
papírhajtogatás
Samober-Gold Kft.
kávé pörk., értékesítés
Varroda
Női ruha készítés
Legfontosabb termékek
gabonafélék, kukorica, napraforgó
Telekingatlanok
Önkormányzat (hrsz: 639/2)
Méret: 1361 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Mellékutak szilárd burkolattal történő ellátása, járdák építése.
- Tornaterem, Óvoda, Szolgáltatóház, piaccsarnok, egészségház, szociális-otthon építése.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez