A szatmári-sík kistáj NY-i részén Mátészalka városhoz közel helyezkedik el, kis távolságra a Szamos-folyótól.
Elérhetőség vasúton:
Legközelebbi vasútállomás Győrteleken van.
Elérhetőség közúton:
A település a 49-es főút szomszédságában helyezkedik el.
Történelmi adatok:
Géberjén története:
Személynévi eredetű helynév (Gabriel – Gáborján – Géberjén), legkorábban 1181-ben, a cégényi monostor határjárása során említik. A XIII-XIV. században a Bereg megyében birtokos Matucsnai calád volt a földesura. 1387-ben Zsigmond hűtlenség miatt elkobozta tőlük és Szántói Pető fia Istvánnak és Jánosnak, valamint Nagyrozsályi György fiainak, Gergelynek és Kálmánnak adományozta. A Rozsályi Kun család birtokrészét a XVII. század elejéig megtartotta, de azért a Matucsnaiaknak is volt itt része, mert 1462-ben ismételt hűtlenségük miatt elveszítették; e részre Báthori András és testvérei kaptak királyi adománylevelet. A Rozsályi Kun, fiágon kihalt család leányági birtokrészét 1659-ben Rákóczi László szerezte meg. A Báthori- és Rákóczi-jogot II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia felújította és érvényesítette. A különböző birtokosok kezén megfordult falut 1584-ben Réthey Péter szerezte meg. A falu ekkor már egy ideig puszta is volt. Réthey Péter leánya, Zsófia, Mosdóssy Imre szepesi kamarai direktor felesége volt, és udvari összeköttetései révén férje királyi adomány szerzett felesége részére is. Mosdóssy Imre végrendeletében a feleségére hagyta, de az a szabolcsi birtokos, nagy birtokszerző Jékey Ferenc beregszászi harmincadosnak adta el a neki nyújtott védelemért, 12 ezer talléron. Jékey ugyan királyi adománylevelet is szerzett a vételről, de Báthori Zsófia erővel elfoglaltatta a falut 1662-ben, és csak 1664-ben engedte meg – mivel lakóit a tatár elhurcolta -, hogy Jékey beregi birtokairól néhány jobbágyot telepítsen ide. A birtokot végérvényesen csak 1667-ben Jékey Ferenc felesége szerezte vissza. Jékey Ferenc leánya, Zsuzsanna, Szőgyén Ferenc felesége lett, és férje kezdte építeni a faluban lévő két Jékey-kúria egyikének legrégibb részét.1695-ben 16 jobbágy, 9 zsellér és 3 armalista nemes élt a faluban. Felerészben a Rákócziak továbbra is birtokosok voltak, mert 1700-ban II. Rákóczi Ferenc egyéb birtokaival együtt tíz évre zálogba adta gr. Bánffy György erdélyi gubernátornak. (Károly IV. 595.) A szatmári béke után a Jékey-részt is a Rákócziak szerezték meg, a család csak 1790-ben szerezte perrel vissza. A XIX. században már egyedül a Jékey család birtoka volt, 1828-ban 21 jobbágy és 16 zsellér lakott benne. A jobbágyfelszabadulás idején 269 lakosa volt. 1870-ben 73 házban 436 lakos élt, határa 681 kat. hold volt; 1910-ben házainak száma 92, lakóié 528 volt.
Teljes lakónépesség
594 fö
Munkaképes korú lakosság száma
220 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
50 fö
Munkanélküliek száma:
60 fö
Üzemek
Legfontosabb termékek
alma, meggy, búza, kukorica, napraforgó
Telekingatlanok
Fejlesztési elképzelések:
- A közösségi ház teljes felújítása, benne a telekunyhó, művelődési ház szolgáltatásaival.
- Körjegyzőség átalakítása, falupark, játszótér megépítése.
- A Holt-Szamos vízkezelésének és halászati jogának megszerzése után horgászparadicsom kiépítés az un. Benén. Itt turisztikai szálláshelyek és szolgáltatások megépítése. Idegen forgalom idecsalogatásával a gazdasági élet fellendítése.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
5 db, több 100 éves tölgyfa, amit a hétvezér tiszteletére ültettek. Kettő valamilyen betegség folytán kiszáradt. A tölgyfák légvédelmi térképen tájékozódási pontként szerepel.
Műemléki védettségű épületek:
Általános iskola és óvoda, volt Jékely-kúria, klasszicista, 1810 körül.