Tisza-parti település a Nyugati, vagy lőszös-Nyírségben, Rakamaz és Ibrány városok között.
Elérhetőség vasúton:
Kisvasúti kapcsolata van (Nyíregyháza-Balsa).
Elérhetőség közúton:
A 38-as főút kb. 12 km-re van a településtől.
Történelmi adatok:
Gávavencsellő története:
Gáva. Nevének eredete kétes; vagy a káva közszóból, vagy pedig személynévből származik. A megye egyik legrégibb települése, valószínűleg az I. István által alapított szabolcsi várispánság birtoka volt. A várispánságok felbomlása korában a várnépek előkelőbb rétegéhez tartozó, maradék nélkül elhalt két várjobbágy birtokaként 1245-ben a Gut-Keled nb. István comes királyi adományként kapta. A falu másik részét, amely két kun vitéz birtoka volt, azok halála után mint pusztát 1296-ban III. Endre adományából Olivér fia István comes, szatmári ispán szerezte meg. Valamennyi része megmaradhatott a várjobbágyokból nemesekké lett birtoklói kezén, mert 1380-ban már egy Gávai nevű család is bírt belőle. A XVI. század utolsó harmadában az egri hős, Dobó István utódai mellett a Gávai és Csűri családok voltak a számottevőbb birtokosai. 1588-ban 80 jobbágycsalád élt benne, ebből következtetve jelentékeny hely lehetett. A XVII. század első évtizedeiben két részből, Nagy- és Kisgávából álló falu birtokosai közösek voltak, a régiek mellett a Mezőssy, a Liptay, a Gecző és a Lórántffy, valamint a közeli Bercelen birtokos Bessenyei család is földesurai között volt. A Lórántffy-részben I. Rákóczi György udvarházat is épített. A két falu 1665-ben még külön állott. 1618-ban Gávai Jánosnak 9, Gecző Jánosnak 5, Rákóczi Györgynek 6 jobbágya volt a faluban. A XVII. század végi zavarok között elnéptelenedett, 1686-ban a Rákóczi-részt pusztaként írják össze. A jobbágyfelszabadítás idején népessége 1784 lélek, földesurai több nemesi családból származtak. Az egykori falu helyét ekkor már ismerték Pusztafalu néven. 282 háza, 2162 lakosa, határa 5931 kat. hold volt; 1910-ben 445 házban 2787 lélek élt.
Vencsellő. Magyar névadásra visszavezethető (Vecelin lovag), XI-XII. században keletkezett település. Egyike a legrégibb szabolcsi településeknek; 1067 körül az Aba nb. Péter comes a százdi apátságnak adományozta 5, név szerint felsorolt halastóval, 7 ekényi (mintegy 1000 holdnyi) földdel és 6 mansio szabados szolgáló néppel. Később – de lehet, hogy egy része korábban is – a várhoz tartozott, a szabolcsi várispánságé lett, és 1293-ban, mint majdnem néptelen helyet, a Szent-Mágócs nb. Beke ispánnak adományozták. 1321-ben Loránd fia Tamás birtoka volt. 1355-ben a Gut-Keled nb. Rakamazi és Báthori család tagjai osztoztak rajta úgy, hogy két határrészét, Szántótelkét és Belynyetelkét a Báthoriak maguknak tartották meg. Tudjuk, hogy a Báthoriak mellett más, jelentéktelenebb birtokosai is voltak, mert 1415-ben a Báthoriak Szakolyi Imrétől vettek egy részt belőle zálogba. A XVII. század végére a Rákócziak szerezték meg legnagyobb részét. Az irodalomban több szerző utal arra a helyi hagyományra, hogy a község északi részén állt Lórántffy Zsuzsanna várkastélya. Ez valószínűleg azonos azzal a kúriával, amely a tokaji uradalom 1685. ár. 5-13. közt felvett inventáriumában szerepel: „Wencsellei Curia. Ez cum appertinentys el pusztult, minden épületinek csak a helye vagyon…” (tartozott hozzá egy szalmával fedett cselédház és egy szárazmalom is). A Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett, 1720-ban csupán négy jobbágy élt itt. Csak az 1730-as évek elején kezdte a kincstár benépesíteni mint kamarai birtokot. Az 1772-ben felvett urbárium szerint a telepesek nagyrészt magyarok voltak, ezek laktak a később Óvencsellőnek nevezett faluban, összesen 67 telkesjobbágy, 13 házas- és 12 háztalan zsellér, földesura ekkor a sárospataki uradalom, Trautsohn herceg volt. A XVIII. század végén az egész falut a Dessewffy család vette meg, és ők telepítették – vagy már itt találták, csak megszaporították – az Újvencsellőn lakó németeket, akik azonban két- három emberöltő alatt elmagyarosodtak. A faluban 1850-ben 2478-an laktak; 1870-ben határa 4513 kat. hold volt, 286 lakóház és 2465 lakos; 1910-ben 384 háza és 3051 lakosa volt.
Teljes lakónépesség
4192 fö
Munkaképes korú lakosság száma
fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
fö
Munkanélküliek száma:
fö
Üzemek
Frigo-Hasso Kft.
tésztaipar
Gáva Shoes Kft.
cipőgyártás
Gávavencsellői Sütőüzem Kft.
sütőipar
Nyír-Márvány Kft.
Márvány-, gránit-kőfeldolgozás és nagykereskedelem
Önkormányzat ( volt általános iskola) (hrsz: 296/3)
Méret: 5901 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Művelődési ház építése, művelődési centrum kialakítása.
- Bevásárló-szolgáltató centrum létesítése.
- Az elektromos hálózat rekonstrukciója, teljes korszerűsítése.
- Rakovszky Sámuel szülőházának megvásárlása, eredeti állapotban való helyreállítása, mely állandó Rakovszky-kiállításnak és helytörténeti kiállításnak ad majd otthont.
- Információs központ, teleház létesítése.
- Önálló rendőrőrs létrehozása.
- Emlékpark kialakítása a Hősök terén.
- A település parkosítása, szép virágos környezet kialakítása.
- Kerékpárút építése a Tisza töltésén végig Ibrányig becsatlakoztatva Sóstóhegy-Nyíregyháza területére.
- Üdülőövezet kialakítása a tiszai strand környékén.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
A község határában léőv Tisza-szakasz és annak ártéri területe természetvédelmi terület, mely magában foglalja;a Marótzug, Remetezug, Nagy- és Kis irtvány, Szállásszeg területeket, melyek természetvédelmi kezelési feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága látja el.
Műemléki védettségű épületek:
Lakóépölet, Bacskay-féle ház, 1850.
Volt Dessewffy-kastély, késő barokk, XVIII. század. Részben átalakítva 1898-ban és 1950-ben.
Római katolikus templom, barokk, XVIII. századi eredetű. Átalakítva 1944 után.