A Közép-Nyírség egyik kisvárosa Mátészalka és Nyíregyháza között.
Elérhetőség vasúton:
Vasúti kapcsolattal rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 41-es főút mellett helyezkedik el.
Történelmi adatok:
Baktalórántháza története:
A község nevét Nyírbakta és Lórántháza egyesítéséből kapta 1932-ben. Nyírbakta neve 1282-ben tűnik fel először, Bogdai Illés ispán ez évben kapta V. Istvántól a szomszédos Kiskércs nevű birtokot - és ennek szomszédjaként említik. Ugyanazon évben kelt második oklevél a mostani közeli Nyírlövő határába beolvadt Mérgesd nevű borsovai várbirtok szomszédjának mondja. 1310-ben Mérgeseddel együtt a Balog-Semjén nb. Ubul unokája, Mihály fia István már mint IV. László által a nemzetségnek adományozott birtokot tartja számon, de két másik birtokostársa tiltakozik a beiktatás ellen, ezért a Kállayak Baktát átengedték neki. A később Baktainak nevezett kisnemesi család különböző tagjai nagy részét birtokolják, de a Kállay család is tart a kezében valamennyit belőle. A XVI. század végén a Báthori családé, 1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg. 1638-ban Baktán már kastély van, ezt és a lórántházi birtokrészt a Barkóczy László felesége, Péchy Anna kapta, e réven egy ideig a Péchy család is bírta , de az eredeti uradalomhoz Bethlen István és Péter is szereztek benne részeket. A Barkóczy – részt Krisztina kezével a XVII. végén Károlyi Sándor, ennek leánya hozományaként a XVIII. század elején Haller Gábor kapta meg. A Hellerekről a Bárczay családra, Bárczay Annával a XIX. század elején bökönyi Bekk Pálra, ez utóbbi fiúsított leánya, Paulina kezével gr. Dégenfeld Imrére szállott – és ez a család bírta 1945-ig. Lórántháza első említése 1321-ből való, amikor Lyuder néven ismerik. 1329-ben a Balog-Semjén nb. Mihály fiait, Lászlót és Mihályt perbe idézték, és a perben kiderült, hogy két kisebb nemes, Tamás fia Péter és testvére, Roland birtoka volt Mérgesddel együtt. Erről a Roland (későbbi oklevelekben: Lóránd) lideri nemesről nevezték Lórántházának. 1407-ben a Báthori családok iktatták be. Ettől kezdve az eredeti uradalom sorsában osztozik. 1613-ban Báthori Gábor halála után a Bethlenek, majd a Rákócziak birtoka; a szatmári béke után Károlyi Sándor kapta meg. 1839-ben 675 lakosa volt, és Bekk Pál özvegye volt a földesura.
Régi középületek felújítása, funkcióváltása. Művelődési Ház korszerűsítése, városközpont esztétikai rendezése, parkosítás. Belvízcsatorna hálózat fejlesztése, zárttá tétele, turisztikai fejlesztések.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Baktai erdő.
Műemléki védettségű épületek:
Református templom, barokk, 1730 körül. Tornya és nyugati bővítése klasszicisata, 1844. Berendezés: papi szék, empire, 1800 körül, szószék, kegyúri padok, klasszicista, 1840 körül.