A Szamos holtág melletti település a Szatmári-sík része, annak NY-i részén.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással nem rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 49-es főút kb. 3 km-re van a településtől.
Történelmi adatok:
Fülpösdaróc története:
Maksai F. szerint Daróc valószínűleg királyi várbirtok volt, a királyi darócok (vadnyúzók) lakóhelye. Neve szláv eredetű, és 1181-ben a kölcsei uradalom része volt. Régi alapítására utal az is, hogy még 1417-ben is említik: Szt. István tiszteletére szentelt ábrázolás volt a faluban. A későbbi századokban birtokoscsaládja a helyről vette nevét, a család a szomszédos Fülöpöt (valószínűleg az itt 1272-ben szereplő Filep comestől kapta nevét) is bírta, és váltakozva a két falu valamelyikéről nevezte magát (1384-ben Fülpösi István macsói bán). A Kölcsey család és a vele rokon Szekeresiek is megtartották itt birtokrészeiket. 1417-ben a Domahidyek elpusztították – a jobbágyokat valószínűleg elhurcolták belőle -, mert a XV. században Pusztadaróc néven emlegetik, bár 1510-ben 5 jobbágytelke lakott volt. A Fülpösi család 1613-ban fiágon kihalt, és a rokonok osztoztak rajta, évtizedekig a leányági leszármazottak pereltek érte. A per még a XVIII. század közepén is folyt. 1695-ben 4 armalista nemesi, 13 jobbágy- és 4 zsellérháztartása volt. XIX. századi földesurai közül jelentékenyebbek csak az Ilosvay és Gulácsy családok voltak, 1828-ban 30 jobbágy- és 19 zsellércsalád élt a faluban. A jobbágyfelszabadulás idején 251 lakosa volt; 1870-ben határa 736 kat. hold, lakosai száma 342 – 51 házban; 1910-ben 56 háza és 283 lakosa volt.