Kisvárdával szomszédos település az ÉK-Nyírségben.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomása van (Záhony Nyíregyháza).
Elérhetőség közúton:
A 4-es főút közvetlen szomszédságában helyezkedik el.
Történelmi adatok:
Fényeslitke története:
Neve összetétel, első tagja jelző, valószínűleg a fövenyes szó megrövidülése révén keletkezett, a második tagja feltehetően személynév. A Rétköz és a Nyírség szélén, a Tiszához közel eső falu; először egy kelet nélküli (1270-1290 között keletkezett) oklevélben a tőle délre eső Pap birtok határjárása során említik. Néhány évtized múlva már templomáról is tudunk, mert 1317-ben Mihály nevű papja szerepel egy oklevélben. Az első birtokosait nem ismerjük, de a XIII. század végén a határába beolvadt Tölgyes nevű birtokot a Váradi család őse, Aladár fia, László kapta királyi adományként. A következő évtizedekben az egész falu a Váradiak kezén volt, tehát feltehető, hogy a Gut-Keled nemzetség eredeti vagy korán megszerzett birtokai közé tartozott. A XIV-XV. század folyamán állandóan a kisvárdai uradalom tartozéka volt, 1453-ban a legnagyobb falvai közé sorolták, összesen 49 név szerint felsorolt család lakott benne. A Várdai család birtoklása itt 1611-ben megszűnt, a család férfi ágon Várdai Jánossal kihalt, birtokát fiúsított leánya, Katalin kezével bedegi Nyáry Pál és fiai szerezték meg.1588-ban 54 jobbágycsaládjával még mindig jelentékeny hely; 1618-ból ismerjük a falu másik felének birtokosát is, a másik Várdai-lány férje, Melith Péter személyében. A két birtokosnak összesen 24 jobbágya volt. A XVII. században királyi adománnyal a csicseri Ormos, a Barkóczy és a Bercsényi család, a XVIII. század elején br. Kossovics Márton szereztek belőle részeket. 1716-ban Tolvay Borbála, hogy férje, Krucsay János többszörös házasságtöréséért megbocsásson neki, litkei részbirtokát biztosíték fejében átengedte neki. Az 1720-i országos összeírás szerint 17 lakott jobbágytelke volt. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés során 11 ½ jobbágytelken 24 féltelkes jobbágy, 14 házas és 5 házatlan zsellércsalád élt. A legnagyobb birtokosa Vandernath Gerhard és br. Horváth Józsefné volt, mellettük a Ramocsaházi, a Szőgyén családoknak és a pálos rendnek volt 2-5 jobbágya vagy zsellére. A jobbágykorszak végén a Vandernath-részt a hg. Esterházy család szerezte meg, és a régi birtokosok mellett újként említik az Erős, az Irinyi, az Orosz és Palatic családokat is. (Fényes 1851, III. 34) 1850-ben lakóinak száma 1010 volt; 1870-ben 251 lakóháza és 1862 lakója, határa 4307 kat. hold, 1910-ben 374 háza és 2237 lakosa volt.
Teljes lakónépesség
2514 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1150 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
82 fö
Munkanélküliek száma:
352 fö
Üzemek
MOL RT. Olajátvevő Állomás
Szállítmányozás
MÁV PORT Záhony
rendezőpályaudvar
Papik Ferenc Vállakozó
Fémszerkezet, lakatosmunkák
Tiszagyöngye Mg. Szolg. Szöv.
mezőgazdasági szolgáltatás
Legfontosabb termékek
alma, kukorica, meggy, gabonafélék
Telekingatlanok
Önkormányzat (hrsz: 0131/1)
Méret: 180000 m2
Tsz (hrsz: 02)
Méret: 121802 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Szennyvízberuházás
- Kábeltelevíziós hálózat kiépítése
- Csapadék hálózat rekonstrukció
- Faluház rekonstrukció
- Telekkialakítás
- Rehabilitációs központ
- Közutak aszfalt felújítása
- Ipari Park kialakítása
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Országosan védett ősgyep.
Ősfüves a Tisza parton.
Műemléki védettségű épületek:
Római katolikus templom, késő barokk, 1776-81. Építette: Jósa István. Berendezés: szószék, padok, barokk, XVIII. század.
Nepomuki Szt. János-szobor, barokk, XVIII. század.
Református templom, a torony és a hajó ny-i fala XIII. századi eredetű. Átépítve 1831-ben. Berendezés: szószék, papi szék, empire. XIX. század első fele.