Főoldal | Településlista | A megye térképe | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat honlapja

Témakörök
Település neve  
Alapadatok:
Földrajzi adottságok:
Történelem:
Gazdaság:
Intézmények:
Rendezvények:
Környezet:
 
   
Keresés
Kulcsszó:
 

Érpatak

Polgármesteri hivatal címe: 4245 Érpatak, Béke u. 28.sz.
Polgármester: Orosz Mihály Zoltán
Telefonszám: 42/ 268-804
Jegyzö: Inzsöl János
Telefonszám: 42/268-804
Földrajzi adatok: A Közép-Nyírségi település Újfehértó város közelében van a kistáj D-i részén.
Elérhetőség vasúton: Vasúti kapcsolata nincs.
Elérhetőség közúton: A 4-es főút mintegy 4-5 km-re van a településtől.
Történelmi adatok:
Érpatak története:

Eredeti középkori neve Hugyaj volt, amelyet 1908-ban hivatalosan változtattak meg. A név eredete bizonytalan, esetleg a régi magyar hugy = csillag, vagy hugy – urina képzős származéka. A XIII. század végén tűnt fel, 1280-ban a Gut-Keled nb. István bán fia, Pál birtoka volt. 1332-35 közt a Szt. György tiszteletére szentelt egyháznak András nevű papját ismerjük. Bizonyára erről a templomról tesznek említést 1430-ban: „eccl.lapidea cum turri lapidea”. 1329-ben Pál bán unokája, Fábián saját és atyja hugyaji birtokrészét rokonának engedte át, míg a közelben levő Félegyházát és Pogánykutat, régi családi birtokait Kállay Egyed fiaitól vissza nem váltja. (Kállay 337.reg.) Ezután évtizedekig a Balog-Semjén nemzetség különböző tagjai birtokolták. A Gut-Keledek később visszaszerezték, nagyobb része a XIV. század óta e nemzetségből kiágazott, a közeli Butkáról (Nagykálló határába beolvadt Butyka puszta) elnevezett csaalád kezén volt, mígnem a XVII. század utolsó harmadában Butkai Anna kezével Dessewffy Ferenc szerezte meg. 1700-ban már az ő tiltakozásáról tudunk. 1556-ban 29 dézsmafizető háztartásból ítélve kb. 145-150 lakosa lehetett, de 1637-ben praedium, puszta volt. Pusztaként különböző részbirtokosok a nagykállói és hajdúhadházi lakosoknak adták bérbe legeltetésre és alkalmilag szántásvetésre is. 1720-tól nagyobb részét Babolcsai István tartotta zálogba, saját magának és 14 nagykállói dézsmásának 114 köbölnyi vetése volt a határán. Határai – a szomszédos pusztákkal, mivel mindig közös birtokosai voltak, időjártával kiestek az emlékezetből, és később számos per keletkezett miattuk. Végül legnagyobb részbirtokosa, Dessewffy Tamás 1750 után zempléni birtokáról idehozott görög katolikus kárpátorosz és szlovák jobbágyaival kezdte benépesíteni. A görög katolikus templomok vizsgálata során 1786-ban egy régi, romladozó, kicsiny fatemplomot és egy fából épített, kétszobás parokiális házat találtak ki.
Teljes lakónépesség 1871 fö
Munkaképes korú lakosság száma 841 fö
Helyben foglalkoztatottak száma: 100 fö
Munkanélküliek száma: 240 fö

Üzemek
KAISER 2000. KFT. kereskedelmi tevékenység, raktározás

Legfontosabb termékek dohány, kukorica

Telekingatlanok
Önkormányzat (hrsz: 754) Méret: 350 m2
Önkormányzat (hrsz: 721) Méret: 180 m2
Önkormányzat (hrsz: 0234) Méret: 40 ha

Fejlesztési elképzelések: - Óvoda és Polgármesteri Hivatal rekonstrukciója
- Szilárd útburkolat építés
- Szennyvíz hálózat és tisztitó építés
- Ipar, munkahely teremtés
Intézmények: Általános Iskola
Óvoda
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott településhez

Turisztika:
Összes kereskedelmi szállásférôhely 0
Ebbôl falusi turizmus: 0

Kommunális ellátottság:
Összes lakásszám: 592 db
Ebbôl csatornázott: 450 db
Szemétszállításba bevont: 592 db
Hulladéklerakót befogadó település
Képek a településröl Térkép

Képek
Település neve  
 
   
Térképek
Település neve
 
Ingatlanok
Település neve
 
Rendezvények
Település neve
 
Üzemek
Település neve
 
Polgármester, jegyző
Település neve
 
Foglalkoztatottság
Település neve