A település a DK-Nyírség DNY-i részén található, a legközelebbi kisváros Nyírbátor (10-12 km).
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással nem rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 471-es úttól mintegy 6-7 km-re található, bár közvetlen kapcsolat Nyírderzs, vagy Nyírbátor felé van.
Történelmi adatok:
Encsencs története:
Neve bizonytalan, talán személynévi eredetű. Aránylag későn, a XIV. század elején tűnik fel. 1321-ben a Gut-Keled nb. Báthori család tagjai a később elpusztult, most Újfehértó határába beolvadt Boltot (ma Bót), a hozzátartozó Ágostontelekkel és Szilassal elcserélték Pál bán fiai Encsencs nevű birtokáért, amely akkor Szatmár megyéhez tartozott és két puszta föld, Csegzetelek és Illő volt a határában. 1347-ben a Gut-Keled nemzetség három ága osztozása során ezt a birtokot a szerző Bereck testvére kapta. Ettől az időtől kezdve a Báthori családdal rokonságban levő kisebb családok (volt Encsencsi család is) birtokolták és osztozkodtak rajta. A XV-XVI. században a Báthori család somlyói ága bírta. Báthori Gábor 1606-ban egy telket Vetési Lászlónak engedett át belőle. Ezt a részt 1697-ben királyi adományként Ramocsaházi György kapta meg, de ő a következő évben átengedte Károlyi sándornak. Nagyobb része azonban a Báthori család kihalta után az erdélyi fejedelmekre szállott, 1631-ben I. Rákóczi György perelt érte Vetésy Istvánnal és Kállay Miklóssal. Szabolcs és Szatmár megyék 1607-ben kötött egyezsége alapján a falu fele Szabolcshoz, a másik fele Szatmárhoz tartozott, nyílván a birtokosok szerint. Ez így maradt a XVIII. században is. A faluban 1618-ban 13 dica alá eső háztartás írtak össze. (Uo. fasc. 41. no. 25. 1623.) A Rákóczi-szabadságharc alatt Károlyi Sándor mellett, feltehetően a fejedelem adományából csicseri Orosz Pál brigadérosnak is volt része belőle. II. Rákóczi György 1651-ben egy részét 1000 Ft-ért Giczey Gábornak adta el, ezt a részt 1756-1760 között gr. Károlyi György vásárolta meg, és ettől kezdve a Károlyi család lett az egész falu földesura. 1776-ban a vételt királyi adománylevél is megerősítette. Az 1720. évi összeírás szerint 19 jobbágy lakott benne, 1723-ban 53 lelket tartottak számon, de ebből 38 puszta volt. 1773-ban az urbáriumban 41 féltelkes és 1 saját telkén lakó jobbágyot írtak össze, és egy szárazmalom is állott a faluban. A Károlyi család 1824-27 között keletkezett birtokösszeírása szerint 34 4/8 telken 69 telkesjobbágy, 31 házas- és 9 házatlan zsellér háztartásából állott a falu. A jobbágyfelszabaduláskor 1007 lakosa volt. 1870-ben 5520 kat. hold területen 190 háza, 1910-ben 231 háza és 1561 lakosa volt. A XVIII. században egy nemesi kúria volt benne, de abban is jobbágy lakott; 1723-ban görög katolikus temploma már állott.
- Csatornázás a község teljes területén
- Foglalkoztatás bővítése vállalkozók bevonásával, üres ingatlanok hasznosítása
- Külterületen egy mocsaras rész helyett jóléti tó, tanösvény, sportpálya kialakítása
- Cigány lakosság iskolai, életviteli felzárkóztatása
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Mocsári ciprus, Vöröstölgyes - egybefüggő 300 ha. Platán fasor.
Műemléki védettségű épületek:
Református templom, klasszicizáló késő barokk, 1829.