A település a Rétköz-kistáj része a megye
É-i részén, közel Kisvárda városhoz.
Elérhetőség vasúton:
Vasúti kapcsolata nincs.
Elérhetőség közúton:
A 4-es főút mellett található, közvetlen megközelítéssel.
Történelmi adatok:
Döge története:
Kora Árpád-kori falu, erre utal a neve, a magyar dög közszóból – e kicsinyítő képzővel alkotott óvó, elhárító tartalmú helynév. Ennek ellenére első okleveles említését csak a XIII. század második felében találjuk. A kelet nélküli (1272-1290 közötti ) első oklevélben a Jékéről Dögére vezető útról van szó. Ez idő tájt már kétfelé osztott falu, mert 1284 körül Kisdögét a Gut-Keled nb. Keled fia Péter és István elcserélték ugyane nembeli Várdai Aladárral, akinek fia 1315-ben megszerezte hozzá a dögei nemesektől cserébe a szomszédos Kisjákot, a Dögével ugyancsak szomszédos Mogyorósért. A falu tehát a kisvárdai uradalom tartozéka lett. 1449-ből 50 lakójának nevét ismerjük. Mátyás király 1466-ban jóváhagyta azt a megegyezést, amelyet Várdai István kalocsai érsek kötött bátmonostori Töttös Lászlóval. A szerződés szerint kölcsönösen biztosították egymást, hogy bármelyik család férfiágának kihalása után a másik örökli a szerződők összes birtokait. Erre nem került sor, 1610-ig változatlanul a Várdaiak kezén a kisvárdai uradalom keretében volt; 1556-ban 17 dézsmafizető jobbágya alapján 85-90 lakosa lehetett. 1588-ban 27 jobbágyháztartást vettek számba benne. A falu lakossága egy évszázad alatt megcsökkent, 1688-ban 17 jobbágycsalád élt benne. (Uo.fasc.106. no. 96. 1688.) Az 1720. évi országos összeírásnál csak 11 jobbágy háztartását írták össze. Az új birtokosok közül Krucsay Márton a saját portiójára 1717-ben máshonnan telepített jobbágyokat. A XVIII. század végén a szomszédos Rozsály puszta-falu határa megállapításáért folytatott vizsgálat alapján tudjuk, hogy a falu erdők közötti tisztáson állott és a faluból kivezető utcákat „porkolát” (mezőkapu) zárta le, hogy az állatok a faluból a mezőre ki ne mehessenek. A jobbágyfelszabadítás idején 648 jobbágy lakosa volt, 10 7/8 telken; földesurai a már említett családok mellett a hg. Esterházy, br. Horváth és még három középnemesi birtokos volt. 1870-ben 140 háza, 1239 lakosa volt, határa 2932 kat. hold. 1910-ben lakóházai száma 210, lakóié 1518.
Teljes lakónépesség
2195 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1120 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
90 fö
Munkanélküliek száma:
120 fö
Üzemek
Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet
növénytermesztés, kereskedelem
Legfontosabb termékek
alma, burgonya, kukorica
Telekingatlanok
Magántulajdon (hrsz: 0132)
Méret: 100000 m2
Magántulajdon (hrsz: 0120)
Méret: 50000 m2
Önkormányzat (hrsz: 860)
Méret: 2276 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Napközi Otthonos Óvoda építése.
- utak építése
- hűtőház építése
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez