A Közép-Nyírség-i település a kistáj Déli részén található, közel Újfehértó városhoz.
Elérhetőség vasúton:
Közvetlen vasúti kapcsolat anincs (legközelebbi vasútállomás Téglás).
Elérhetőség közúton:
A 4-es főúttól ue. 6 km-re található.
Történelmi adatok:
Bököny története:
Neve személynévi eredetű, török alapszó magyar továbbképzéssel. Első okleveles említése 1291-ből származik. A XIV. század elején két részből áll, mert a Gut-Keled nb. Pál bán fia, unokái és dédunokái, valamint az ugyancsak Gut-Keled nb. Hodos comes fia, Lőrinc és a rokon Szokoly Péter pap rokonai nevében egyezséget kötöttek, hogy a közeli Micskét (ma puszta Újfehértó határában) és Kisbököny felét cserébe más birtokért Hodos leszármazottainak átadják. ettől kezdve mintha nyoma veszett volna, csak száz év múlva említik újra egy jobbágyszökés kapcsán, és abból úgy látszik, mintha a Kállay család egyik ágának is lett volna birtokrésze benne. Egy kelet nélküli, de Pálóczi László országbíró (XV. század közepe) által kiadott oklevélben bökönyi Farkas István és Ambrus ellen Petri Ders fiai határt járatnak. A határjáró oklevélben szomszédaiként egy Petrid nevű puszta és Poroszlótelke vannak megnevezve. Az előbbi a Balkány határába beolvadt Aba-pusztán van, az utóbbi Hajdúhadházhoz tartozó puszta. Az említett Farkas család 1510-ben és 1551-ben is birtokosa.
A XVI. század végén jelentős hely, 44 dézsmafizető jobbágy alapján 220-225 lakója lehetett. A XVI. század végén már sok birtokosa volt, de ezek közül egyik sem öröklődött meg, mígnem a Rákóczi család Zsigmond révén és Selindy Boldizsár meg nem szerezte. 1584-ben már a királyi fiscusnak is volt itt részbirtoka, és a tokaji várhoz tartozott. Az 1768-ban végbevitt tanúvallatás melléklete szerint a XVI. század végén állt Farkas Jakab és Szelindy László kúriája; helye még látszott, és tudták azt is, hogy 32 jobbágyházuk volt a pusztává lett faluban. Elnéptelenedése a XVII. század első évtizedében mehetett végbe. Az 1728-ban keletkezett összeírás szerint praedium (lakatlan puszta) volt, a közeli Sámson lakói használták. Egészen lakatlanná azért nem vált, mert az 1720-as évektől kezdve a királyi kincstárnak csárdája és kerülője volt a pusztán, a többi birtokos pedig részben saját maga tartott itt teleltető szállásokat, részben az árendás tőzsérek pásztorai éltek a pusztán. A jobbágyfelszabadulás táján jelentékeny birtokosai voltak a bökönyi Bekk, a gr. Erdődy, a Jármy, a Gencsy, a Somossy és a Kálmánczhelyi családok. 1850 körül 2164 lakosa volt, nagyrészt betelepített görög katolikusok (Fényes 1851,164) 1870-ben 294 háza, 2198 lakosa, 1910-ben443 háza és 2646 lakosa volt 6175 kat. hold határán.
Teljes lakónépesség
3490 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1967 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
195 fö
Munkanélküliek száma:
276 fö
Üzemek
Adó-Force Kft
Varroda
Dép-Ker Kft.
Varroda
Legfontosabb termékek
búza, napraforgó, rozs, kukorica, paprika, uborka
Telekingatlanok
Bököny KHT. (hrsz: 0160/6)
Méret: 3843 m2
Önkormányzat (hrsz: 630/2; 631)
Méret: 4627 m2
Önkormányzat (hrsz: 670)
Méret: 2848 m2
Fejlesztési elképzelések:
- Művelődési Ház felújítása,
- Szennyvízhálózat,járda építése
- Piac kialakítása
- Tornaterem és logopédiai szoba kialkítása
- Bököny-Újfehértó összekötő út megépítése
Intézmények:
ÁMK-Iskola
Óvoda
Művelődési Ház
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez