A román határ mellett helyezkedik el, Nyírbátor várostól 20 km-re, a Délkelet-Nyírségi kistáj területén.
Elérhetőség vasúton:
Vasútvonakllal nem rendelkezik, csak Nyírbátorig van lehetőség.
Elérhetőség közúton:
A 471-es úthoz Nyírbátornál tudnak kapcsolódni.
Történelmi adatok:
Bátorliget (Aporliget) története:
A község 1950-ben alakult meg a Nyírbátorhoz tartozó Bátorliget és Györgyliget, a Nyírlpilishez tartozó Újtanya és a Vállajhoz tartozó Pórháza külterületi településekből, volt uradalmi majorokból.
A falu nevének első felét alkotó Apor, a XIX. század második fele óta Pórháza,1346-ban tűnik fel Dedemez néven, mint Gut-Keled nb. Majádi Miklós birtoka. Ez évben a Kaplony nb. Károlyi család szerezte meg zálogbirtokként. Azonosítását egy 1351-i oklevél teszi lehetővé: „Dedemez, alio nomine Aporháza” 1373-ban a Báthori családé volt, de már néptelen puszta. (Maksai 128.) Báthori Gábor erdélyi fejeldelem halála után Bethlen Gáboré, majd Rákóczi-birtok lett, a Károlyiakat csak a szatmári béke után iktatták be a nyírbátori uradalmuk keretébe; 1945-ig az övék maradt.
A Nyírbátor határában lévő Bátorliget és Györgyliget sorsa Nyírbátortól elválaszthatatlan; a puszták csak a jobbágyfelszabadulás után, a nagybirtokos majorságok kialakulása révén váltak lakottakká. Uradalmi cselédek éltek rajtuk. Az uradalmi majorok lakóinak száma 1910-ben 1105 volt.
Az 1950-ben létesült község, amelynek központja még csak most van kialakulóban, 6338 kat. hold volt. Határában terül el a Bátorliget nevű természetvédelmi terület. A középkori Aporháza határába olvadt be Vada, de megfelelő támpontok hiányában nem lehet mindig biztosan megkülönböztetni a mai, Románia területén lévő Csalánostól (Urziceni), amelyet a váradi regestrum szintén Vada néven emleget. Birtokosai mindig ugyanazok voltak. Ez utóbbit 1344-től fogva a XVII. századig Csalánosvada néven is emlegetik.