Az Ukrán határhoz közeli település a Szatmár-sík Keleti felében, a Túr-folyó szomszédságában helyezkedik el.
Elérhetőség vasúton:
Vasúti kapcsolata nincs.
Elérhetőség közúton:
A 491-es út kb. 6 km-re van a falutól.
Történelmi adatok:
Botpalád és Kispalád története:
A Szamos és a Túr közötti erdővel borított, árvízmentes hátságon keletkezett írtásos falu. A tájat Paládságnak is hívják (az itt települt három azonos nevű falu közül Nagypalád a Szovjetunióhoz tartozik.) Keletkezésük időrendje nehezen állapítható meg, az azonos nevű falvak mindig egy földesúr kezén voltak. A Terra Palad néven 1264-ben említett hely a mostani három közül valamelyikkel azonos ugyan, de nem feltétlenül lakott települést jelent. A Gut-Keled nemzetség telepítő tevékenységeként az e tájon kialakulóban levő birtoktömbjéhez tartozik. A nemzetség tagja, Pelbárt comes (a Váradi család alapítója) a XIII. század közepén ajándékozta nejének. 1319-ben egy határjáró oklevélben még mindig egy Paládról van szó, de már faluként. Ennek a Paládnak 1332-35-ben temploma is van. Egy pár évtizeddel később már két Paládot (minden bizonnyal Nagy- és Kispaládot) említenek, amelyek közül az egyik a Káta nemzetségből származó Csaholyi családé, itt kialakított kisebb birtokkomplexumaként. A Csaholyi család később is egyedüli birtokosa, 1429-ben vették meg Botpaládot, 1477-ben pedig már mindhárom faluban birtokuk volt. Mellette ugyancsak mindhárom Paládon birtokos a Kendefi család is. Szirmay szerint ( a név nála Kenderesinek írva) az utóbbiak az említett évben királyi adományként kapták. A XV. század közepén a három Palád, vagy egyes részeik, a rozsályi Kun család uradalmához tartozott; az előző században a Csaholyiak valóban perelnek is a szomszéd Kunokkal. Az bizonyos, hogy Beatrix királyné 1490-ben Kun Jakab hűtlensége miatt közelebbről meg nem nevezett Palád birtokát elkobozta és Perényi János főajtónállónak adományozta. 1545-ben – miután a Cshaolyi család fiágon kihalt – lánymaradékát, királyi kegyből fiúsítva, ismét beiktatták Kispalád birtokába. A XVIII. század végén még áll Sulyok János fából ácsolt, pincézett nemesi háza, amelyet zsindelytető fedett. A XVII. század óta tipikus kisnemesi faluvá alakult. Néhány jobbágyházán a szomszéd falvakban birtokos gr. Barkóczy, gr. Teleki, valamint a Panyolán és Szamosszegen a kora középkor óta birtokos Kállay család osztozkodott. 1810-ben Botpaládon 50 lakóházból 12 volt nemesi kúria. A jobbágyfelszabadítás táján Botpaládnak 612, Kispaládnak pedig 786 lakosa volt. 1870-ben Botpalád határa 2392 kat. hold volt, és 162 házban 853 lakos élt, 1900-ban 201 háza és 1017 lakosa volt. Kispalád határa 1870-ben 1740 kat. hold, 143 háza és 1001 lakója volt. 1900-ban 186 házban 970 lélek élt.