Ófehértó a Közép-Nyírség kistáj települése, Máriapócshoz köze.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással rendelkezik a Nyíregyháza-Vásárosnamény vonalon.
Elérhetőség közúton:
A 41-es főút ue. 4-5 km-re van a településtől.
Történelmi adatok:
Ófehértó története:
Neve történeti eredetű, a falut övező két szikes tóról nyerte. Első írásos említése 1220-ból a váradi regestrumban a másik, mai néven Újnak nevezett Fehértóra is vonatkozhat. Az első hiteles adat 1326-ban kelt oklevélben található. I. Károly a Gut-Keled nb. Báthori Berecknek és fiainak adományozta Gotthárd fiai, Pál és János, valamint László testvére Fejértó nevű elkobzott birtokát, amelynek határos szomszédai Petri (a mai Pócspetri), Levelek, Bakta, Besenyőd és Laskod, valamint Bátori Bereck és András Pócs ( a mai Máriapócs) nevű faluja. Ekkor már temploma is van, Szt. Margit tiszteletére alapítva. Ettől kezdve sorsa összekapcsolódott a Báthori család és birtokai sorsával. 1518-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának birtoka volt. A Báthori család a falu nagy részét meg is őrizte. A Báthori-Szaniszlófi ág utolsó férfi tagja, Zsigmond 1592-ben még élt. Utódai pereltek hagyatékáért, amely az ecsedi és somlyai ágon egyaránt utolsó férfi, Báthori Gábor erdélyi fejeledelem birtokába jutott. Másik részét a közeli Vaján birtokos Vay és a távolabbi birtokos Károlyi család tartotta a kezében. – A XVI. század második felében elég jelentékeny falu lehetett. 1549-ben 27 portát, 4 bírót, 25 jobbágyot és 2 szolgát írtak össze adó alá, de 61 adófizető személy élt itt. A jobbágylakosok száma tehát 1549-ben 300-320, 1582-ben 290-310, 1598-ban pedig 165-175 között ingadozott. 1572-ben 20 háza, 15821-ben 58, 1598-ban azonban már csak 33 dézsmafizető jobbágya volt. A XVII. század folyamán a Lónyay-birtokok egy része Lónyay Judit kezével a Bogdányi család birtokába jutott. A XVIII. század folyamán lassan benépesedett. 1715-ben II, 1720-ban 18 családfőt írtak össze a faluban, de ez a szám eléggé kétes. Valamivel megbízhatóbb az 1728. évi adat 28családfővel, az 1752 évi 32-vel és az 1773. évi 51-gyel, továbbá az 1784. évi – első népszámlálás adata -, amely 99 családfőt talált. Az utóbbi népszámlálás pontos adatokkal szolgál a lakosság számáról, amely 536 lélek volt. Földesurai gyakran változtak, a XVIII. század végén a gr. Szirmay család bírta, a XIX. században a gr. Csáky, Pálffy és Sexty családé, a múlt század 70-es éveiben a gr. Majláth család szerezte meg. A falu határa a múlt század közepén felvett telekkönyvi felmérés szerint 7579 kat. hold volt, abból 1895-ben gr. Majláth József 5749 kat. holdat bírt.
Teljes lakónépesség
2720 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1520 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
300 fö
Munkanélküliek száma:
230 fö
Üzemek
ARBO 2000 Bt.
fafeldolgozás, erdőművelés
DEKA-HYB Kft.
állattenyésztés
Fejértó Szövetkezet
mezőgazdasági termelés
GLENG Bt.
Cipőipar
Lédús Kft.
mezőgazdasági termelés, feldolgozás
SIROKKÓ SZÖVETKEZET
mezőgazdasági termelés
Legfontosabb termékek
dohány, alma, káposzta, kukorica
Telekingatlanok
Fejlesztési elképzelések:
- Utak szilárd burkolattal történő ellátása.
- Egészségügyi épületek építése, felújítása.
- Oktatási intézmények bővítése.
- Ravatalozó építése.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Műemléki védettségű épületek:
Római katolikus templom, gótikus, XIV-XV. század. részben átalakítva. Torony, 1750. Oratórium a XX. századból. Belsőben falképek, gótikus, XV. század és festett ornamentika, XVII. század. Berendezés: oltár, szószék késő barokk XVIII. század vége.