A település az Ukrán határ mellett helyezkedik el a Beregi-sík K-i részén.
Elérhetőség vasúton:
Vasúti kapcsolata nincs.
Elérhetőség közúton:
8-10 km-re van a 41-es főúttól Csaroda irányában (Déli irány)
Történelmi adatok:
Barabás története:
Legkorábbi említése 1288-ból származik, Várdai Aladár és a Várdaiakkal rokon Barabásiak versengenek birtokáért. A XIV-XV. században a középnemesek közé tartozó Barabási család birtoka. 1403-ban Zsigmond ettől a családtól kobozta el több más birtokkal együtt, és az ugyancsak Bereg vármegyében birtokos Guthi Boldizsárnak, más részét pedig 1406-ban Haraszthy Balázsnak adományozta. 1435-1448 között a Barabási család a szomszédos Mikáról elnevezett családdal (később Beregieknek nevezik őket), másrészt Perényi Jánossal és Miklóssal pereskedik a Barabással határos földért. A perből kiderült, hogy Mika utcájának egy részét a Mikaiak már barabási birtokrészükhöz csatolták. 1512-ben a Perényi család birtoka, a két ág osztozkodásával két egyenlő részre osztották.
A XV. század második felében az említett Beregiek, perényiek és Guthiak mellett a Károlyiak, Pocsajiak, Surányiak, az Upor és guti Országh család egyes tagjai bírnak részben különböző időben, részben egyidejűleg is birtokrészeket benne. A Beregi és Guthi család a XVI-XVII. században is birtokolta a részeit, de a többieket a részben nőági örökösödés, részben adásvétel, részben zálog címén birtokló Makrai, Daróczy, Vay rozsályi Kun és Dessewffy családok, a XVIII. században pedig ezek mellett a Lónyayak, a Péchyek és a gr. Degenfeld család váltják fel. A jobbágyfelszabadítás idején 634 lakosa volt, és földesuraiként a Lipcsey, a Bárczay és Somossy családot említik. 1871-ben 221 háza és 1114 lakosa, határa 3955 kat. hold, 1900-ban 185 háza és 1146 lakosa volt.