A Közép-Nyírség Déli részén található, Nagykállótól ue. 10 km-re (Nagykálló-Nyíradony között).
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással rendelkezik.
Elérhetőség közúton:
A 4-es főúttól kb. 15-20 km-re található (Téglás felé).
Történelmi adatok:
Balkány története:
Neve valószínűleg török eredetű, vizenyős helyet jelentő tájszóból. Első bizonytalan említése 1214-ből a váradi regestrumban, a XIII. században többször esik szó róla. Az 1289-ből származó adat kétségtelenné teszi, hogy a Gut-Keled nemzetség telepítése révén keletkezett. A család két ága osztozkodott ekkor rajta. A XIV. század folyamán a nemzetségből kivált Balkányi család birtokolja, a család tagjai megyei tisztséget viseltek, vagy a megye törvényszéke előtt pereskedtek. 1361-től az ónodi Czudar család királyi adományképpen, a Kállayak pedig vétel útján szereztek benne részeket. A XV. század első harmadától nagyobb részét a Kállay család bírta, mert 1455-ben a Czudarok birtokrészét is zálogba vették. Kisebb részét pedig a szomszéd Szakolyról elnevezett, ottani birtokos középnemes család tartotta kezében. A Kállay család birtoklása a XVI. század vége felé itt megszűnt, utoljára 1587-ben említik Kállay János nemesi kúriáját. Azonban az 1556-i tizedjegyzékben felsorolt 36 dézsmafizető jobbágynak (kb. 180-185 lélek) a Dersy család és Kutassy Pál voltak a földesurai. Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gr. Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak van benne nagyobb része; lakói: 19 telkesjobbágy és 10 házaszsellér, akik 9 7/8 telket használtak, 1839-ben a megye egyik legnagyobb faluja 3006 lélekkel. Ekkor már hatvannál is több a földesurak száma, a XVIII. századiak közül csak a Gencsy család maradt meg. 1870-ben 413 háza, 3997 lakosa volt, határa 14421 kat. hold; 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, területe 15527 kat. hold. Határába három a XVI. század közepén még lakott, de később elnéptelenedett hely olvadt be: Aba, Görény és Perked.
Aba. Első említése 1290-ből származik, amikor a maradék nélkül elhalt June fia Abád nevű birtokát IV. László Mihály ispán (a Kállay család őse) fiainak adományozta. XV. században egy részét a guti Országh család szerezte meg. (Csánki 539) Köznemesi sorban maradt ágának még a XVI. század végén is birtokában volt 1556-b an a birtokos Guthyaknak 28 dézsmafizető jobbágya van benne, ebből következtetve 140-150 lélekből álló lakosságával a népesebb falvak közé tartozik. 1589-1590 között Kecskés tisztája nevű írott határrész miatt a szomszéd Szakoly faluban birtokos Szakolyi család pereskedik a Guthyakkal. 1618-ban még egy és negyed porta után adózik, de néhány évtizeddel később már néptelen. 1720-ban az akkor már szintén puszta Szakollyal együtt a balkányiak részben szántónak, részben legelőnek használták Később már Balkánnyal együtt szerepel, a jobbágyfelszabaduláskor földesúri majorsági puszta Finta, a Gencsy, a Guthy, a Jósa és a Jármy családok kezén. Gencsy Ferenc tábornok (1768-1851) a XVII. században említett Kecskésen épített kúriát. E kúriában a századforduló táján még nem voltak a tábornok által a napóleoni háborúk alatt Franciaországban szerzett képek.
Görény. A XIV. század végén tűúnik fel lakott helyként. 1367-ben és 1374-ben ónodi Czudar Péter és a Kállayak közös birtoka. (Kállay 1716.reg.) A Czudar család még a XV. század közepén is kezében tartja egy részét. Néhány évtized múlva puszta és sorsa Balkányhoz kapcsolódik.
Perked. 1325-ben még terra, tehát művelt, de meg nem települt határrész Biri és Balkány között, s a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága osztozik rajta. Perked a későbbi Biri család kezében marad. A család Mihály nevű tagjának magvaszakadtával egy része ismét visszaszállott a semjéni ágra más része pedig nőági örökösödés révén a Domahidyak birtokába került. A XVI. században a Kállayakkal is rokonságban álló köznemesi rendű Orosi családé volt. 1556-ban 12 dézsmafizető jobbágyuk mintegy 60-65 lakost sejtet benne. Néhány évtizeddel később, már pusztaként a Kállay és Jármy család bírja. Mivel földe3surai nagyrészt Balkányban és Abán is birtokosok voltak, sorsa az említettekével azonos. 1839-ben már népes puszta, a Gencsy-birtokon 34 cseléd és dohánykertész lakott. A Gencsyek mellett a Jármy családnak is van része benne.
Iskola tanterem bővítés, városi cím elnyerése, uszoda, tornacsarnok építése
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
Mamutfenyő fa.
Műemléki védettségű épületek:
Óvoda és nevelőotthon, volt Gencsy-kastély, barokk eredetű, 1774. Átépítve és emelettel bővítve a XIX. század második felében.
Református templom, gótikus eredetű, átalakítva és toronnyal bővítve 1719-ben, majd 1829-ben. Berendezés: szószék, IX. század első fele, fakarzat, eklektikus, 1870 körül.