A Szatmári-sík része a település, közel az ukrán és román határhoz, a Túr folyó közelségében.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomással nem rendelkezik, 7-8 km-re van a zajtai vasútállomás.
Elérhetőség közúton:
A 491-es út 25-26 km-re található a településtől.
Történelmi adatok:
Kishódos és Nagyhódos története:
A két falu sorsát a korai adatok alapján nem lehet szétválasztani. Vízfolyásról vette nevét, mely mellett hódok éltek. Maksai szerint cak a XV. században vált ketté a falu. Kishódos a Drágffíak, Nagyhódos a Gacsályiak birtoka volt. Kishódost 1486-ban a tisztaberki pálos kolostor kapta meg Drágffy Bertalan adománya alapján. A XVI. században váltakozó birtokosok kezén voltak, 1592-ben Kishódost Károlyi Mihály, 1601-ben Nagyhódost Szentmiklósi János bírta. A XVII. századtól Kishódos a királyi kamara tulajdona volt gészen a XIX.századtól Kishódos a királyi kamara tulajdona volt egészen a XIX. század elejéig, amikor a berzencei Kovács család szerezte meg. Nagyhódos a váltakozó birtokosok kezén a XVIII. században majdnem elnéptelenedett, 1791-ben csak 4 gazda lakott a faluban. 1809-ben a két faluban összesen 242 lélek élt, 1847-ben Kishódosnak 242, Nagyhódosnak 323 lakosa volt.