Az ÉK-Nyírség része, Kisvárda városhoz közel ue. 4 km-re helyezkedik el.
Elérhetőség vasúton:
Közvetlen vasúti kapcsolata nincs.
Elérhetőség közúton:
A 4-es főút mellett található a település.
Történelmi adatok:
Neve ismeretlen, valószínűleg személynévi eredetű. Kisvárdától délre fekvő, igen korai település. Először 1212-ben említik, mint Zsurkkal határos helyet. A XIII. század végén bizonyosan lakott hely. A XIV. század elején több kisnemesi család bírja, ezek közül 1309-ből Keled fia Pétert, 1351-ből unokáit, Lászlót és Domokost ismerjük. 1360-ban a közeli Döge határába beolvadt Öszödről elnevezett Tőkés Péter magvaszakadtával a fiscusra szállott birtokrészt Várdai János fiai, Miklós és Domokos kapják meg királyi adományként. 1367-ben Berencsi István fia, László és unokái, Domokos fia János és Szaniszló osztozkodása révén Anarcsi Lászlóé maradt. A XIV. század közepe táján nyilván osztozás révén létrejött Kisanarcs és Nagyanarcs nevű részeit emlegetik. Valamelyik részében az anarcsi Tegzes család, 1480 körül pedig a velük rokon Bacskaiak birtokolnak.
Kisanarcs aXV-XVI. század fordulóján elnéptelenedett, 1551-ben Várdai Mihály és Vetési Péter pereskedik birtoklásáért. A népes Nagyanarcs is egyike a megye legkisebb településének. 1556-ban ugyanis 3 dézsmafizetőt (kb. 15 lélek) írtak össze benne. 1586-ban egy jobbágy háza fából csinált, talpas épület volt, mellette növényből font, kosárnak nevezett sertésakol állott. 1588-ban Anarcsy István birtokolja 10 lakott jobbágytelekkel, 1623-ban ugyancsak neki vagy hasonnevű fiának 5, Újlaky Mihálynak pedig 3 jobbágya élt benne. 1590-ben Bacskai-Újlaki Mihálytól Rudolf, mivel rokonát, Szolyi Ferencet megsebezte, anarcsi birtokát elkobozta és a szentmiklósi Pongrácz családnak adományozta.
Nagyvárda eleste után (1660) a török hódoltság arra a területre is kiterjedt, 1691-ben 56 frt adót fizetett, tehát a közeli Rétközberenccsel azonos szinten állhatott. 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 jobbágytelke volt. Teleki János tualjdonaként 20 örökös jobbágyot, 1 házas és 2 háztalan zsellért vettek számba 13 3/8 jobbágytelken. A XIX. század elején a Czóbel és Szerencsy család szerezte meg, a Teleki-rokonság révén a Vay család bárói ágának volt benne része, 1839-ben 790 lakosa volt. 1870-ben 3009 kat. hold a határa, 114 ház állott benne és 874 lakosa volt; 1910-ben a házak száma 144, a lakosoké 1183.
Teljes lakónépesség
2005 fö
Munkaképes korú lakosság száma
1140 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
95 fö
Munkanélküliek száma:
110 fö
Üzemek
ANETA-TRADE BT
Szállítmányozás
DAPA KFT
Gyümölcs termesztés
TAB KFT
Kozmetikai termékek
WINK KFT
gyümölcstermesztés
Legfontosabb termékek
Alma, burgonya, kukorica, kalászosok.
Telekingatlanok
Fejlesztési elképzelések:
Szennyvízhálózat kiépítése, regionális hulladéktárolás, 7,5 ha közpark létrehozása.
Intézmények:
Az adott településen nincs intézményünk.
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
7,5 ha közpark
Műemléki védettségű épületek:
Református templom, gótikus, XV. század. Tornya eklektikus, 1872. Belsőben szentségfülke, gótikus, 1475.
Református templom műemléki környezete.
Lakóház és könyvtár, volt Czóbel-kúria, klasszicista, 1820 körül. Részben átalakítva.