A település az Északkelet-Nyírség É-i részén található Tisza-parti település, közel Kisvárda városhoz.
Elérhetőség vasúton:
A Záhony-Vásárosnamény viszonylat mellett helyezkedik el.
Elérhetőség közúton:
A 4-es főút NY-ra, kb. 10 km-re található.
Történelmi adatok:
Mezőladány története:
Mai nevét az 1905-ben végrehajtott közigazgatási egyesítés után, hivatalos névadás révén nyerte. Ez előtt két falu volt Őrladány és Őrmező néven, de már a XVII. században szinte összeépült. Őrladány: az egykori, honfoglalás után a gyepűvonal őrzői foglalkozását őrző törzsnév. Valószínűleg a Nyírság legkorábbi települési vonalában keletkezett falu. Ladánytét helynévben 1212-ben tűnik fel először. A XIV-XV. században a középnemesi családból nagyobb birtokossá vált Anarcsi család tulajdona volt, a XVI. században a család Tegzes nevét viselő ága bírta. Aránylag mindig kis falu maradt. 1556-ban 16 dézsmafizető lakójából ítélve 80-90 lélek élhetett benne.Bár 1550-ben Anracsi Tegzes István 75 forintért zálogba adta Serédi Istvánnak, továbbra is az ő utódai, valamint a beházasodott középnemesi családok (Petneházi, Bacskai, Iklódi) voltak a földesurai. Az említetteknek 1588-ban 29 jobbágyuk élt a faluban. A XVII. század elején már Őrmezőladány néven emlegetik, smert a szintén gyepűőrzők nevét fenntartó, Ladánnyal összeépült Őrmezőnek is az Anarcsi család volt a földesura, az összeolvadás már korábban is megtörténhetett. Őrmező nevét 1435-ben említik először. (Csánki 522.) Önálló falu korábban sem lehetett, a középkorban sem volt külön egyháza. Az egybeolvadt falu Anarcsi Tegzes István leánya örökségeként a felsőpuljai Bük Farkasra, más részei részben eladás, részben oldalági öröklés révén a gr. Forgách, a gr. Barkóczy br. Horváth, Szentmarjay, Újlaki családokra szállottak. Határában olvadt be a mai napig külön helynévként élő Endes. Ez, mint falu, 1301-ben a Gut-Keled nemzetségé volt, és a XIV. század első évtizedeiben az e nemzetségből származott család tagjai perelnek Magyar Pállal és fiával, Dénessel érette. Magyar Dénes leszármazottai később Endesinek nevezték magukat és a XVI. század végéig földesurai maradtak a falunak. A XIV. századi oklevelekben Endessel együtt emlegetik a Kádszeg nevű határrészt, amely lehetett lakott település is, mert 1617-ben praediumnak nevezték, ami egykor lakott, de később elpusztult falu megjelölése. Kádszeg a Gut-Keledeké, később a Várdaiaké volt.
Teljes lakónépesség
1084 fö
Munkaképes korú lakosság száma
567 fö
Helyben foglalkoztatottak száma:
45 fö
Munkanélküliek száma:
116 fö
Üzemek
UWYTA KHT
szőnyeggyártás
Legfontosabb termékek
búza, árpa, napraforgó, alma, kukorica
Telekingatlanok
Dancs Partner Bt. (hrsz: 09/3)
Méret: 7019 m2
Dancs Partner Bt. (hrsz: 09/4)
Méret: 9000 m2
Magántulajdon (hrsz: 09/2)
Méret: 14000 m2
Magántulajdon (hrsz: 09/1)
Méret: 31000 m2
Fejlesztési elképzelések:
A község megismertetése a külvilággal, a helyi adottságok kiaknázásával. /falusi turizmus/
- Falusi turizmus fejlesztése, ezáltal a helyi munkaerő községen belüli tartása és munkához juttatása.
Intézmények:
Általános Iskola
Óvoda
Művelődési Ház
Könyvtár
Orvosi rendelő
Polgármesteri Hivatal
Rendezvények
Jelenleg az adatbázisban nem szerepel rendezvény a megadott
településhez
Természeti értékek:
A települést körbevevő érintetlen holtág, Tiszapart környezet megóvása.