A Közép-Nyírségben helyezkedik el, Nagykálló városhoz közel.
Elérhetőség vasúton:
Vasútállomása van (Nyíradony-Nyíregyháza).
Elérhetőség közúton:
A 4-es főúttól mintegy 10 km-re, Nagykállótól Délre helyezkedik el.
Történelmi adatok:
Biri története:
Honfoglalás előtti török eredetű helynév. A XIII. század végén tűnt fel, amikor Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre által elvett birtokba Ördög fia Pál beiktatása ellen a Balog-Semjén nb. Gergely fia János éa a Gut-Keled nb. Pál fia Lőrinc tiltakoznak. A falu a két nemzetség XIII. századba kialakulóban levő birtokai közé volt ékelődve. Az 1291-ben kelt adásvételi szerződés valószínűvé teszi, hogy az adósságcsináló Biri János rokonságban állott a Balog-Semjén nemzetséggel – és azt is bizonyítja, hogy ők is örökség címén jutottak felének birtokába. A Biri család alapító őse 1220 körül élt. 1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. Temploma az 1332-35. évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve. A falu 1343 óta a magát Kállaynak nevező család tulajdona volt. Az 1345-i osztozkodás során a két főág (Egyed fia Iván és Egyed fia Simon ága) úgy osztotta meg a falut, hogy a rét felől eső része Simoné, az erdő felőli pedig Iváné lesz. Iván (később János néven fordul elő) fiai 1343-ban tovább osztják, 1349-ben pedig már unokái (Tamás fiának László és János nevű fiai) úgy osztozkodnak, hogy két részét ők, harmadik részét pedig Domahidy András kapja. (Kállay 819., 976., 1008. reg.) Úgy látszik, hogy a Kállay család mindig ragaszkodott a birtokláshoz. A XV. században nincs is benne más. Sőt, a XVI. században sem, mert 1556-ban 31 dézsmafizető jobbágyon (kb. 155-160 lélek) a három Kállay családbeli osztozik. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak volt benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, mikor Kálló várőrsége magának akarta foglalni, ismét a Kállayak tiltják őket a foglalástól.
Mindvégig megmaradt a Kállay család kezén; 1720-ban nem laktak benne, és az 1772-i urbárium is 8 telkesjobbágyát és 2 házaszsellérét tartalmazza, 3,6/8 jobbágytelken. Ekkor földesura Kállay János. Népessége csak ezután szaporodhatott meg, a Kállayak szilágysági birtokaikról román eredetű, óhitű jobbágyokat telepítettek át. 1839-ben ugyanis 66 római katolikus és református vallású lakosa mellett a görög katolikus vallásúak száma 324 volt. 1870-ben 86 házban 654 lakos élt, határa 1974 kat. hold. 1900-ban 85 háza és 708 lakosa volt.