Makrai Zsuzsa zománcművész életében, sorsában mindig meghatározó volt Nyírbátor, ahol született. A város történelme, hagyományai és művészeti emlékei, épített kulturális öröksége, szellemisége soha el nem engedte, érzelmi szorításban,elkötelezettségben tartotta őt.

Részletek...

Korszerűtlennek lenni érdemes. Illetve csak korszerűtlennek érdemes lenni. És nem azért kellemesebb szembegyalogolni a trendekkel, mert az ember a kor kihívásai elől menekül. Nem azért fordul az időben mögötte maradt világ felé a tájékozódni vágyó elme, mert egyetlen eredeti gondolata, friss ötlete sincs már, netalántán félelmetesnek látja a jelent és még inkább a jövőt...

Részletek...

Vofkori Mária annyira elrejtőzött, hogy az egyszeri olvasó alig találhat rá. Ráadásul a szakma is szem elől tévesztette, hiszen átutazóban van mindenütt. A bújócska annyira jól sikerült, hogy már a játszótársak sem keresik, árván kuksol a kitűnő rejtekhelyen miközben a csapat már új kaland izgalmát kóstolja.

Részletek...

Az ábrázolás nem több önmagánál. Ám abban a pillanatban, hogy az ábrázatkészítojének személyisége is hozzáadódik muhöz, már muvészetrol érdemes és kellbeszélnünk.

Részletek...

Nem szokványos életpálya zárult le. Még a tudományos életben megismerhetô személyiségek átlag feletti egyéniségeivel összehasonlítva is meg kell állnunk, el kell gondolkodnunk, ha Ojtozi Eszter emlékének adózunk.

Részletek...

A gemmák, azaz a vésett ékkövek készítése a minószi Krétán alakult ki a Kr. e. 17. század körül, és egyszerre szolgálhattak pecsétlőként, talizmánként és ékszerként. Legnagyobb népszerűségüket a római császárkorban érték el, amikor a Britanniától Mezopotámiáig nyúló birodalom minden részében elterjedtek.1 Kedveltségük a középkorban sem halt ki, bár inkább az antik kövek újrafelhasználásával, mint újak készítésével találkozunk. (Erre példa a pátrohai gemma, 1–2. kép.)

Részletek...

Ratkó József a szenvedésből, lelencsorsból, megaláztatásokból önmagát emberi méltóságra küzdő dacosságát, elszánt keménységét hagyta ránk.  Erőforrásait az emberhez méltatlan valóságból merítette - legtöbbször éppen azáltal, hogy felháborodottan elutasította, elítélte azt, amit tapasztalni kényszerült.

Részletek...

Bölcsen cselekedett Hodász nagyközség önkormányzata és egész lakossága, amikor elhatározta, hogy a könyvtárat Czine Mihályról nevezi el. Egy-egy táj és településugyanis annyit ér a nemzet számára, amennyi érték kapcsolódik hozzá. Megbecsülendő érték az minden település számára, ha olyan emberek indulnak belőle, olyan emberek nőnek föl benne, akik értékteremtő cselekedeteik alapján a tágabb haza, sőt a nagyvilág előtt is ismertté válnak.

Részletek...

Horváth Jánosnak, egy húsz évvel ezelôtti kiállításán, amelyet a régi, az „elsô” Pál Gyulateremben mutattak be, egy vers fogalmazódott meg bennem, amit azután rövidesenpapírra is vetettem. Ez a vers a Magány címu festményérôl így hangzik:

Részletek...

Holnaptól felbolydul Nyíregyháza!
Nyolc fesztivállal a háta mögött a város a kilencedikre készül. A kilencedikre, a válság ellenére, a természeti csapások ellenére, orkánok, árvizek, viharok, kánikula ellenére: ismét és ugyanolyan lelkesen, mint az elmúlt években. Mert a VIDOR az itt élőknek nem egy több napos vigalom, hadd ne mondjam: buli, hajnalig tartó dáridó, aztán meg nehéz macskajaj. Nem. A VIDOR nemcsak egy fesztivál a sok közül, amelyből ma már jószerivel, minden bokorban terem néhány…

Részletek...

Nem egy régi nóta, híres nóta bölcsőjét ringatták Kálló városában. Első helyre teszik – már csak a neve alapján is – a kállói kettőst.

Részletek...

2004. május 8-án adták át az egri bazilika főkapujának borítására készített monumentális munkát, Tóth Sándor Munkácsy-díjas szorászművész alkotását, amely nemcsak mé-reteinél fogva emelkedik ki a mester ilyen típusú művei közül, hanem művészi kivitele is rendkívüli.

Részletek...

Nem láttam vagy húsz éve. A nyíregyházi színház Jóka-ijában olyan magától értetôdô fesztelenséggel lép be ajátéktérre, mintha Greta Garbó sírjából kikelve sajtó-ügynökségek és tévéfirmák tudósítói nélkül csak úgyodaállna a nagyérdemu elé.

Részletek...

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a nyolcvan éves Berecz Andrást! Örülök, hogy képei között lehetünk, hogy újra találkozhatunk festményeivel Nyíregyházán, itt, a múzeum kiállítótermében.

Részletek...

A közelmúltban a Balassi Kiadó segítségével Papp Szilárd közzétette PhD-értekezé-sét, amelyben kilenc épületet, a budai királyi palota mellett a székesfehérvári SzûzMária-prépostságot, a pannonhalmi bencés apátságot, a liptói ferences kolostort,az obeszervánsok kolozsvári építkezéseit, Kinizsi Pál nagyvázsonyi kolostorát, a pestibelvárosi plébániatemplomot, a siklósi várkápolnát veszi vizsgálatai körébe.

Részletek...

„Talán egy másik ember élt a messzi idegen városban, akiről csak hittem, hogy én vagyok? Az igazi lényem itt maradt a Nyírségben, fűzfák, nyírfák, búskomoly tájakés nádasok között; az nem mozdult el a kertek alatt kanyargó gyalogösvényről, a szilvafák hamvas árnyékai alól, a nádból vert kerítések alatt mendegélt, és együtt fütyörészett a széllel?... "

Részletek...

A lónyai református templomban a közelmúltban hazánk egyik legjelentősebb, több korszakon átívelő falkép-együttesére bukkantak. A lónyai freskókat a magyarországi emlékanyagban ma már vitán felül a kiemelten fontos értékek közé kell sorolnunk. 1 A románkori és a gótikus falképeket a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2009/2. számában – a szerző öt fotójával is illusztrálva – már bemutattuk, 2 most a reneszánsz – pontosabban a 17. századi, késő-reneszánsz – freskókat, s azok művészettörténeti jelentőségét vesszük górcső alá.

Részletek...

A lónyai templomban hazánk egyik legjelentősebb román és gótikus freskóciklusa került napvilágra, a legelső magyarországi Köpenyes Máriával, a szentek táblakép finomságú gótikus falképeivel, s olyan unikális ábrázolásokkal, mint Szent Julianna, avagy Szent Zsigmond. Nem előzmények nélküli tanulmányunkban1 a közelmúltban feltárt és restaurált falképek bemutatásán kívül azok elemzésére is vállalkoztunk, a szakirodalomban eddig megjelent – elsősorban Fazekas Gyöngyi, Lángi József és Oltai Péter nevéhez köthető – álláspontok számbavételére, esetenként cáfolatára is sort kerítve.

Részletek...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc teljes körû vizuális emlékanyagában atörténeti, forrásértékû fotográfiák mellett külön műcsoportot alkotnak a forradalmat bemutató, annak emlékét földolgozó, ôrzô képzômûvészeti alkotások.

Részletek...

Hová lett lelked titka, az a sok apró, vibrafékezhetetlen szikra, melyek vad táncot járva szüntelen ott remegtek borús, szürke szemednek mélységeibe zárva?

Részletek...