Az új évtized, az 1890-es évek, Bencs László polgármesterségének ideje a nagy épít-kezések kora volt a városban, Nyíregyháza fejlődése töretlen, a település városias képet vett fel, utcái, terei rendezettek, köz- és magánépületei gyarapodtak.

Részletek...

Az 1900-ban elrendelt népszámlálást 1901 elején hajtották végre a városban.  A népszámlálás eredményéről szóló összesítést 1901. január 26-án készítette el Balla Jenő tanácsos, a népszámlálással megbízott biztos.

Részletek...

Az elvesztett háború, az ellátási nehézségek, a munkanélküliség csak növelte a belső feszültségeket, de a forradalom vezetésére a városban nem volt jelentős munkástömeg, a dolgozók szervezése is inkább az ipartestület keretei között történt, semmint a munkásmozgalomban.  

Részletek...

A szabadságharc bukása után az új hatalom képviselője, a Debrecenben székelő Drevenyák Ferenc császári-királyi főbiztos utasítására az 1848 tavaszán megválasztott 102 tagú képviselet feloszlott, s a tisztikar is elveszítette mandátumát.

Részletek...

Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre nem egészen egy hét alatt érkezett el Nyíregyházára és a vármegye akkori székhelyére, Nagykállóba, ahol a március 21-i közgyűlésen ismertették a Helytartótanács 16-án kelt levelét, melyben a rend és a béke fenntartásához szükséges intézkedések kiadására szólította fel a törvény-hatóságot.

Részletek...

Könyvének függelékében az alábbiakat írta Lukács Ödön városáról: „Nyíregyháza lakosai száma az 1880-ik népszámlálás szerint 24.102. Ezek közül magyar: 13.534, német: 389, tót: 8678, oláh: 13, ruthén: 10, horvát-szerb: 6, egyéb hazai nyelvű: 11, külföldi nyelvű: 66, zsidó nyelvű: 1395.

Részletek...

Az utolsó békeévek távolabbi összetűzései nem váltottak ki különösebb visszhangot Nyíregyházán. A helyi sajtóból, a Nyírvidékből az olvasó közönség értesülhetett a Balkán-háborúkról, a Bosznia-Hercegovinában zajló nagygyakorlatról.  

Részletek...

Magyarország településeinek népessége a XVII–XVIII. század folyamán a 150 éves török uralom, a hadjáratok, majd a Rákóczi-szabadságharc következtében kb. négymilliónyira csökkent. A közel két évszázadnyi természetes szaporulat és az ez idő tájban érkezett bevándorlási többlet is áldozatul esett a népességpusztító hatásoknak.

Részletek...

Még két évtizedig sem volt oppidum a település, félszáz nyíregyházi máris újabb jogállás elnyerését fontolgatta.

Részletek...

1823 nyarán az elöljáróság arról értesült, hogy a Károlyi család tagjai osztozkodni kívánnak. A június–augusztusi gyűléseken két fontos döntést is hoztak: egyrészt a Draskóczy János fiscalis által megfogalmazott kérvényt Benkő István főbíró, Kovács András, a nemesek hadnagya és Miskolczy Mátyás nótárius vigyék a földesurakhoz, másrészt Sexty András kezdjen hozzá a szállásföldek felméréséhez 1 kötélaljat 10 jugerumnak, 1 jugerumot pedig 1600 négyszögölnek véve.

Részletek...

Az 1802-ben megfogalmazódott merész álomhoz, a szabad királyi várossá válás-hoz bár már a megváltozott körülmények miatt a megváltakozással sem kerültek közelebb a nyíregyháziak, de még reménykedhettek abban, hogy az 1832-ben kez-dődő országgyűlés számukra kedvező törvényt hoz a megváltakozott mezővárosok jogállásának rendezéséről.

Részletek...

A környezete fölé emelkedő változatos felszínű Nyírség a történelem során min-dig alkalmas volt az ember letelepedésére. Nyíregyháza a Nyírség nyugati részén, a vízválasztótól északra terül el.

Részletek...