A bibliográfia a világ legunalmasabb dolgai közé tartozik. Illetve egyáltalán nem unalmas, hanem olyan, mint a jigsaw puzzle. Ha az ember csinálja, akkor érdekfeszítô, ha viszont csak nézi, hogy valaki más csinálja, vagy hallgatja, ahogyan beszél róla, akkor valóban ôrjítôen unalmas tud lenni.

Részletek...

A cím talán félrevezetô lehet. Mesemondások a szerelemrôl? Ha bôvebben kívánjuk fejtegetni, mit is tartalmazhat mindez, nagy valószínuséggel – és okkal – gondolhatunk arra a kérdésfeltevésre, hogy milyen változatai vannak a Krúdy-életmuben a szerelmi tematikának, mennyire és milyen módon beszélhetô el, egyáltalán elbeszélhetô-e a szerelem a Krúdy-próza univerzumában?

Részletek...

Klasszikusok gyermekeknek szánt alkotásait sok esetben elhanyagolja az irodalom-történeti kutatás (pl. Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren – 1934, A magyar tengeren – 1908, tehát megelôzte a Sáraranyt), de az sem ritka, hogy eljár felettük az idô (pl. Gaál Mózes és Sebôk Zsigmond korai muvei), vagy egyszeruen nem elég jók (valljuk be, ilyen pl. sok egyéb mellett Krúdynak a Liga Gida kalandjai Hollandiában és a világ egyéb tájain címu írása is, amelyet az Országos Gyermekvédô Ligaadott ki a két világháború közötti idôszakban.)

Részletek...

A Krúdy-recepció már régen felfigyelt arra, hogy az életmuben kifejezetten nagy szerepet kap az irodalom, mint az elbeszélések tárgya. A szövegek irodalomra vonatkoztatható rétegei közül a kutatás mindeddig leginkább az irodalom olyan tematikus megjelenéseit vizsgálta, melyekben a múlt – kevésbé gyakran az elbeszélés jele-ne, félmúltja – irodalmi életének felidézését, meghatározó vagy jellegzetes íróalakja-inak megjelenítését vélte fedezni.

Részletek...

Krúdy Gyula a „Nyírség álmodója” volt, hiszen Nyíregyháza, a nyíri tájak és emberek elevenen élnek a muveiben. A Nyírvidék egyik tudósításában, melyet Krúdy írói pályájának a negyedszázados évfordulója alkalmából, 1924-ben készítettek, így írtak errôl a kapcsolatról: „Szabolcs megye külön világ, az akácvirágos szabolcsi tájak szín és vonalhatása, a honfoglaló ôsök ivadékai által megszállott Nyírség külön sziget.

Részletek...

Krúdyt nem mély történeti érdeklôdésu íróként tartja számon irodalmi köztudatunk. Számos, és kétségkívül jól argumentálható minôsítô jelzô köré építkezik még a mértékadó szakirodalmi interpretációk java része is, s alighanem joggal.

Részletek...

Az 1848-as magyar forradalom, majd az azt követô megtorlás nemcsak Európa addigi rendjét rengette meg – még leveretésében is –, hanem erôs penge-, majd bárdvillanásaival szétdarabolta, addig nem sejtett utakra terelte családok tízezreit is.

Részletek...

Csaknem pontosan harminckét esztendôvel ezelôtt, 1971. október 20-án, egy hó-nappal az országos premier elôtt, itt, Nyíregyházán tartották Huszárik Zoltán Szindbád címu filmjének bemutatóját.

Részletek...

Vannak olyan Krúdy-könyvek, melyekrôl beszélünk és írunk is, mégsem léteznek. Hogyan lehetséges ilyesmi? Egy kötet vagy létezik, vagy nem. De virtuális könyv nincsen.

Részletek...

„Az elsô fogás magyaros töltött káposzta legyen. A vékonyra vágott káposztát két nappal elôbb fôzesd meg jó puhá-ra, és csak azután rakasd bele – összefôzésre – a szükséges kellékeket, nevezetesen vastag marhaszegyet, füstöltdisznóhús zsírosabb részeit, nem feledkezvén meg az oldalasok, csülkök, körmök, pirított füstölt szalonnák, ízesítô fuszerek, bors, paprika, babérlevél, kaporról sem. Második fogás apróra pirított, töpörtyus, juhtúrós galuska legyen. Amennyiben akadnának közöttünk kákabéluek, ezek részére rummal leöntött csurgatott palacsintát javallok.”

Részletek...

Krúdyt jól ismerô tisztelôi is megkérdezhetik: ki volt Pilisi Róza? Ô volt-e „Pestrózsája” – ahogy ôt az angol trónörökös, a késôbbi VII. Edward nevezte. De ô az a Schuhmayer Róza, a 16 éves pilisi kislány (az öreg szabadságharcos Schuhmayer Ignác orvos unokája), aki egy ulánustiszttel megszökik Pilisrôl 1871-ben. (Vagy talán éppen 1873-ban?) Sírköve már bevallja születési évét, 1855-öt, de korábban, életrajzaiban két évvel fiatalabbnak tunteti fel magát.

Részletek...

Amikor az alábbi dolgozat a Szindbád ifjúsága címu Krúdy-kötetet mint szöveget határozza meg, illetve szövegként jellemzi, akkor szorosan kapcsolódik ahhoz a nyelv-elméleti és szövegtani felfogáshoz, amely a szöveget nemcsak produktumnak, hanem produkciónak, nemcsak szerkezetnek, hanem muveletnek is tekinti (lásd például Beaugrande-Dressler 1981/2000, Antos-Krings 1989, Tolcsvai Nagy 2001).

Részletek...

Krúdyt, a nagy írót középiskolás koromban vagy még késôbb ismertem meg alaposabban, és azóta is kedves íróim közé tartozik. Kedves íróim közékét okból is. Azon a vidéken élek, amelyen ô született és élt, s amelyhez szavai és szíve mindig visszahúztak. A másik ok: Krúdy egyszeruen zseniális író. Nyelvi ínyenc.

Részletek...

Krúdy Gyula muveiben gyakran tunnek fel a történelmi Magyarország nemzetiségei. Márai Sándor ezt az esetlegesnek látszó tematikai jellegzetességet az életmu lényegi meghatározóival kapcsolja össze, a pontos valóságlátással és az efölé emelkedés képességével: „mindent tudott a világról, mint a nemes fenevadak a barlangban.

Részletek...

Be kell vallanom, hogy bár Krúdyra emlékezünk, engem Márai vitt Krúdy felé. Amint az elmúlt években és ezen a nyáron módomban volt Márai muveit olvasni és a szakirodalommal együtt tanulmányozni, egyre jobban bebizonyosodott számomra, hogy nála muveltebb, sokoldalúbb és rokonszenvesebb íróval – e szavak legteljesebb és legtisztább értelmében – nem találkoztam.

Részletek...