Történelmet lehel ez a táj. Tiborc itt panaszolta saját és sorstársai keserveit nagyurának, a nagyságos fejedelem innen szólította hadba népét „Istenért, a hazáért és a szabadságért”, a kurucok a naményi kiáltvánnyal is deklarálták, hogy „A sokat nem tűrik tovább”.

Részletek...

A 16. században hazánkban föllendült a levelezés. A műfaj elterjedésének politikai okai voltak. A mohácsi csatavesztés után az ország középső, törökök által elfoglalt részén nem volt biztonságos közlekedni.

Részletek...

Dombrádon három kiállítás is fogadja az oda látogatót, a keskeny nyomtávú vasutat bemutató Vasúti Kiállítás, a Képtár és egy néprajzi kiállítás a Helytörténeti Múzeumban.

Részletek...

Négy éve, 2003 őszén jelent meg a Szabolcs megye hatóságának okleveleiből készült forráskiadvány, amelynek elején közöltem a megye ispánjainak és alispánjainak hivatalviselési idejét.

Részletek...

Dr. Gergely László 1879. július 4-én Szatmár megyében, Szinérváralján született. A gimnázium hét osztályát Szatmáron végezte, a nyolcadikat Szolnokon, és ugyanitt érettségizett 1898-ban.

Részletek...

A mai ünnepség megrendezésére két évforduló miattkerült sor. A 60 éve elhunyt Tuzson János egyetemi tanár, akadémikusra emlékezünk, s arra, hogy pontosan90 évvel ezelőtt ő talált rá a község határában a hazai növénytakaró egyik legértékesebb kincsére, a jégkorszakot idéző, bátorligeti nyírlápra.

Részletek...

Felfedezése óta (Tuzson János 1913–14) Bátorliget a tudományos érdeklődés közép-pontjában áll. Bár még mindig nem történt meg a környék tágabb feltárása, a tájléptékű összefüggések ökológiai tanulmányozása, vizsgálata. Több élőlénycsoport elemzése csak az utóbbi években teljesedett ki, s most fordult a figyelem a térségtermészeti rendszereinek dinamikáját meghatározó ökológiai folyamatok felé.

Részletek...

Nem sokkal 85. születésnapja után, június 8-án hirtelen-váratlan meghalt Koroknay Gyula. Nyíregyháza szülötte, szakmai és közéleti munkássága egyaránt idekötötte.

Részletek...

Pesty Frigyes 1864–66. évi helynévtárában sok történelmi vonatkozással is találkozhatunk. Most Északkelet-Magyarország tíz megyéjében (Bereg, Közép-Szolnok, Kővárvidéke, Máramaros, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung és Zemplén) vizsgáltam meg, hogyan emlékeznek meg a fejedelemről, illetve a szabadságharcról.

Részletek...

Pesty Frigyes helynévgyűjtő mozgalmában Szatmár megye is részt vett.* Ám a szervező nemcsak a külterületi elnevezésekre volt kíváncsi, hiszen kérdőívén ezt is írja: „Ide tartozik sokszor a külvárosok, városrészek, utak, terek és utcák neveinek felemlegetése, ha ezen nevekben valami eredetiség lappang, vagy ha nemzeti emlékekkel összekapcsolvák, és így rólok történetileg vagy nyelvészetileg valami felderités várható”.

Részletek...

A Vay család berkeszi levéltára Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékre vonatkozó, I. Lajos-kori (1342–1382), világi oklevélkiadók által kibocsátott és mindeddig publikálatlan oklevelei feldolgozásának soron következő dolgozata a címben feltüntetett időszak országbírói diplomáit veszi sorra, felsorakoztatva ezeket az Anjou- és Zsigmondkori Oklevéltár3 számos „berkeszi” regesztája mellé.

Részletek...

Régi emlék, több mint 50 éves, mégis elevenen él bennem minden mozzanata. A vesztes háború után – a negyvenes évek második felében – magához térő országban megindult az építő munka. Az egyetemi oktatás, a korábbi magas szintű alapokon folyt tovább a kiváló tanszéki műhelyekben.

Részletek...

Ocskay László, Bezerédj Imre, Béri Balogh Ádám. őket választotta ki Thaly Kálmán, mert életútjukban sok rokon vonást látott. Középnemesek voltak, önerejükből emelkedtek fel a hadi pályán, s szereztek hírnevet; azonos rendfokozatot (brigadéros) értek el, végül mindhárman tragikusan, vérpadon fejezték be az életüket.

Részletek...

A magyarországi, tehát érdemileg a felső-tiszai, vagyis Szabolcs, Bereg, Szatmár, Ugocsa, továbbá a határainkon túl Máramaros fából épített harangtornyairól még távolról sem mondtak el mindent. Így mindjárt: azt sem, hogy régi ácsmestereink nem méterben számoltak.

Részletek...