Az eredeti szöveg, Krúdy Gyula Asszonyságok díja, és annak John Bátki által ké-szített Ladies Day címmel 2007-ben megjelentetett  műfordítása az intertextualitás sajátos formája, amely során az eredeti és a fordított szöveg összehasonlítását végző elemző azt vizsgálja, hogy a tapasztalatok koherens, Krúdynál igen gazdagon és kulturálisan determinált rendszere, mint forrásnyelvi  jelentéstartomány  hogyan alakul át  célnyelvi jelentéstartománnyá, illetve a magyar eredeti és a célnyelvi angol változat hogyan hoz létre egy integrált fogalmi tartományt az összehasonlítást végző elemző  tudatában.

Részletek...

Nem véletlenül választottam mottóul a fenti idézetet. Bergson műve 1930-ban jelent meg magyarul Dienes Valéria fordításában, míg Móricz, tudomásom szerint, a harmincas évek közepén kezdi írni azokat az életrajzi vázlatokat, amelyek később helyet kapnak az Életem regényében.

Részletek...

A „Magyarország vármegyéi és városai” nevet viselő társaság az 1896-os millenniumi zsongás egyik összetevőjeként, a Magyar Tudományos Akadémia és a MagyarTörténelmi Társaság védnöksége alatt alakult meg.

Részletek...

A szóban forgó kötet címlapján második kiadás áll. Ez nem a közönség félrevezetését szolgálja, nem is reklámnak van ott, mert annak a dolgozatnak első formája, a mainál szerényebb tartalommal és még szerényebb formában már ezelőtt 17 évvel,1976-ban megjelent.

Részletek...

Móricz Zsigmond művészetével kapcsolatosan nagy a kísértés, hogy alkotásait a realista történetmondáshoz kötve a valóság szinte tökéletes, áttételek nélküli ábrázolásával jellemezzük.

Részletek...

A boldog ember Móricz Zsigmond azon alkotásai közé sorolható, amelyeknek megítélése a befogadástörténet során nem produkált különösebben nagy vitákat. A regény értelmezői egységesen amellett foglaltak állást, hogy a mű Móricz egész életművének egyik legjelentősebb darabja, formai és tartalmi vonatkozásait tekintve is kiemelkedő alkotás.

Részletek...

Alábbi sorok írójának különleges megtiszteltetést jelentett az a meghívás, amelyet a Nyíregyházi Főiskola Irodalom Tanszékének rendezésében megtartott „Az újraolvasott Móricz” című konferenciára kapott.

Részletek...

Móricz Tragédia című novellájának „egyszerűsége” a rejtélye, talán ezért válhatott minden részletesebb elemzés nélkül az életmű egyik emblematikus darabjává. Ha az értelmezés-történet csendes ünnepet ül a remekmű említésekor, felvetődik a kérdés, mi lehet a speciális ebben az írásban, mely feltárhatatlanul hagyja önmagát.

Részletek...

300 évvel ezelőtt Brezán várából a legnagyobb magyar földesúr, II. Rákóczi Ferenc felkelésre szólítja fel valamennyi „hazaszerető, egyházi és világi, nemes és nemtelen... lakos”-t, hogy „az életünkön uralkodó és kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert”.

Részletek...

A címben jelzett szereplő-funkció az értelmezések olyan, feltehetően aktuális távlatára nyithat, melyben az epikus narratíva bizonyos olvasás-aktusok elbeszélésével,tehát egy befogadásmód színre vitelével látszik szerveződni.

Részletek...

Krúdy-epika egyik jellegzetessége, hogy az elbeszélő – már a századforduló novelláitól kezdve – szinte rendszeresen jelzi szereplői életkorát, mintegy jellemzésül használva az életkor feltüntetését.

Részletek...

Krúdy Gyula a modern magyar epika egyik legjelentősebb megújítója. Ez az akár közhelyszerűnek is nevezhető mondat - hiszen hányszor és hány szerzővel kapcsolatban hangozott már el -, Krúdy életművének értékelésében korántsem nyugszik széles körű konszenzuson.

Részletek...

Az ember életében az első évek meghatározó jelentőségűek. A család, amelybe akaratunkon kívül beleszületünk, amelytől anyanyelvünket és szemléletünk alapelemeit kapjuk kitörölhetetlen nyomot hagy egyéniségünkön. Különösen így van ez azoknál az embereknél, akik ösztöneikkel és tudatukkal egyaránt vállalják a család és a szülőföld élményvilágának fontosságát sorsuk alakulásában.

Részletek...

Morvay Pétert éppen ötven esztendeje, 1959-ben ismertem meg, amikor egyete-mistaként bementem a Néprajzi Múzeum akkor a Könyves Kálmán körúton lévő épületébe, mert nagyapám szülőfaluja, Hollókő hagyományos paraszti gazdálkodá-sának ismeretanyagával részt akartam venni az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton.

Részletek...

Hogy Móriczot szokás-e még olvasni, s ha igen, mennyire számít keresett írónak, aztmost ne firtassuk, de egy tény: az esetek döntő többségében nyolcadik osztályos diákként találkozik vele először az, akinek a sors itt a Duna-Tisza-tájon adott szülőhazát.

Részletek...

A Rákóczi-szabadságharc az ország északkeleti részén kezdődött, és a mozgalom1704-es országos kiterjedéséig nagyrészt ezen a területen zajlott. Esze Tamás, a hegyaljai felkelésben részt vett tarpai jobbágy és Kiss Albert, egykori Thököly-tiszt itt kezdték Habsburg-ellenes szervezkedésüket.

Részletek...

Mindazt, ami a fiatal Szabó Lőrincet Babits Mihályhoz fuzi számtalan emlékezés éstanulmány megörökítette, elemezte, maga a költő halála előtt végülis lediktálhattaa Vers és valóság magyarázataiban, majd pedig elmagyarázhatta a Bizalmas adatokés megjegyzések párhuzamos életrajzaiban.

Részletek...

1912/13 fordulóján Krúdy még az ő kivételes termékenységét és munkabírását is-merve is rendkívülinek mondható vállalkozásba fogott: egyszerre három regényt írt, amelyek egymással párhuzamosan, folytatásokban jelentek meg a főváros három tekintélyes irodalmi hetilapjában, A Hétben, a Vasárnapi Újságban és az Életben.

Részletek...

Móricz Zsigmondnak nagy kultusza van Kárpátalján. Nevét az ugocsai Péterfalvánközépiskola, a nagyszőlősi járásban kulturális egyesület viseli. Születésének 125.évfordulóján a megemlékezések központja a hajdani Szatmár megyéből egyetlenként átcsatolt település, a Boldog emberben is megidézett Nagypalád volt.

Részletek...

Értékkel gazdagodni, ajándékot kapni mindig öröm. Ha pedig érzéseinket is megoszthatjuk, mert az ajándékot együtt kapjuk, akkor ünnep van. Mint ma, itt Vaján, amikor a kastély körül, a szoborpark újabb műalkotással, Nagy Lajos Imre szobrászművész Mikes Kelement ábrázoló, szívet melegítően emberi arcú szobrával gazdagodik, és alkalmat nyújt arra, hogy együtt legyünk és ünnepeljünk.

Részletek...

A magyar próza XX. századi történetének egyik sürgető feladata Móricz Zsigmond műveinek újraértelmezése, s ezzel együtt a magyar irodalmi kánonban elfoglalt helyének újólagos kijelölése. Ennek valószínűleg több oka van (lehet), de közülük legszembeötlőbb Móricz Zsigmond minősítésének megváltozása.

Részletek...

Kiindulásunk legyen általános: azt írja az Új Magyar Irodalmi Lexikon e regény kapcsán, egyetlen félmondatban foglalván össze az értékelést és az értelmezést: „... kitérő a pályán”..., vagyis a szócikk szerzője feltételezi, hogy pontosan meg tudja határozni Móricz hallatlanul bonyolult pályájának ívét, s ennek az ívnek az ismeretében és kizárólagos elismertetésében e regényt nem tekinti sem dominánsnak, sem jelentősnek – a regénynek mind témaválasztása, mind pedig írói módszere mintha ellentmondana annak a kanonizálási stratégiának, melyet a sok évtizeden keresztül hagyományozódott Móricz-recepció alkalmazott.

Részletek...

Május 22-én, immár száz esztendeje, hogy megszületett Nyíregyházán Gádor Béla. József Attila-díjas író, népszerű kabarétréfák, humoreszkek szívesen olvasott szerzôje,a nagyvárosi emberek életének keserédes ábrázolója, a Ludas Matyi egykori főmunkatársa, felelős szerkesztője, sikeres színpadi szerző (gyakran társszerző is).

Részletek...

Hatvan éve, 1944. november 8-án jelent meg Nyíregyházán a német megszállás alól felszabadult keleti országrész első demokratikus napilapja, a Magyar Nép, a mai Kelet-Magyarország jogelődje. Akkor, hat évtizeddel ezelőtt, az első évfolyam első száma azt tudatta: van újság, van élet, van remény – béke van.

Részletek...

(Előbb némi könyvészeti kutakodás, filológiai furcsálkodás után az államférfiról, apolitikusról. Nem ahogy a regények, Móriczén túl például Makkai Sándor Ördögszekérének elbeszélője láttatja, hanem ahogy – talán Móricz nyomán is – a Bethlen Gábor lelki arcát megrajzoló Makkai történelmi esszéje, az Egyedül látta, s ahogy legutóbb s legfrissebben, ám így is elég régen a Nagyenyedi fügevirág szerzője, Sütő András fogadta – vallomástevő és példaállító szándékkal – a Bethlen-kollégium kapujában.

Részletek...

Hol vannak már azok a régi emberek, akik még érintetlen, buja zöld pompájában látták az Ecsedi lápot, s akik még jártak útvesztőiben?

Részletek...

A Habsburg elnyomás ellen induló, a független és szabad Magyarország megteremtését zászlajára tűző szabadságharc háromszáz esztendővel ezelőtt a Felső-Tisza vidékén kezdődött. Tiszabecs a szabadságharc kibontakozásának egyik fontos helyszíne volt.

Részletek...

Soha elfeledettebb, elhallgatottabb nagy alkotása a magyar irodalomnak, mint Móricz Zsigmond Erdélye. Mert soha nemzet oly pazarló, mint a magyar. Hogy is lehetne a német nemzet oly tékozló, hogy Friedrich Schiller Wallensteinjét vagy Thomas Manntól a József és testvéreit sutba dobja?! Vagy az oroszok Lev Tolsztoj Háború és békéjét, a franciák Stendhaltól A pálmai kolostort, Balzac Emberi színjátékát, az olaszok Dante Isteni színjátékát, a spanyolok Cervantest, az angolok Milton Elve-szett Paradicsomát, Walter Scott legjobb műveit, Henry Jamest – hagynák-e valaha, bármily körülmények között is, feledésbe merülni?

Részletek...

Az Önök városának a nevét hallva, olvasva, vagy éppen városukon keresztül utazva, bennem, mint történészben és régészben mindig felsejlik az a gazdag múlt, amit ez a település a magáénak mondhat.

Részletek...

Először is egy történetet fogok előadni (én mondom tehát, de nem én találom ki). Móricz Zsigmond meglehetősen kispolgári és prűd, feleségétől igencsak tartó, az élet hétköznapi rendjét kedvelő, feltehetően frusztrált ember volt.

Részletek...

Az alábbiakban Krúdy „legnyírségibb” művének, az N. N. című kisregénynek sajátos szempontú, a megszemélyesítés és a tárgyiasítás különböző nyelvi szerkezeteit és az ezekhez a szerkezetekhez kapcsolódó műveleteket előtérbe helyező vizsgálatá-val elsősorban az író stílusának árnyaltabb jellemzéséhez kívánok hozzájárulni.

Részletek...

Úgy tűnik, hogy Móricz életműve kezd kiszabadulni abból a purgatóriumból, amelyet, mint minden maradandó műnek, az első tündöklés évtizedei után neki is elkell viselnie.

Részletek...

Vaján ismét elindult az élet, Vaján újra megmozdult valami... Megmozdult, mert négy év szünet után újra látogatható a múzeum, ez a csodálatos épület és az azt körülvevő park.

Részletek...

Móricz 1903 és 1906 között öt hosszabb tanulmányutat tesz Szatmárban, hogy a készülő Magyar Népköltési Gyűjtemény számára önálló kötetet állítson össze. Biográfusai szerint 1903 körül személyes (családi, anyagi, érzelmi) válságban levő Móriczot hivatali főnöke, a Statisztikai Hivatal vezetője, Vargha Gyula (a Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője) kérte fel a Kisfaludy Társaság nevében a gyűjtőmunkára, egy kicsit embermentő célból is, ugyanis a szűkölködő Móricz 50 korona segélyt kap a gyűjtőútra.

Részletek...

A cím csak félig igaz, mert nemcsak a hangja van jelen a stúdióban, hanem a szelleme,szellemisége is. Állítom és írom mindezt annak az ismeretnek a birtokában, hogy1975-től életem ehhez a szellemi muhelyhez kötődik és tudom voltak kollégák –Barkóczi János sajnos már nem él, Antall István és Ágoston István – és a jelenlegimunkatársak közül is többen szívesen járják a kis szatmári falvakat, amelyekbenmég ma is találkozik a krónikás olyan nagy ideju emberekkel, akik szót váltottak anagy íróval, illetve találkoztak, vagy látták Móricz Zsigmondot.

Részletek...